Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 7. szám - Büky László: Morvay Gyula: Az öreg kőfejtő
szított belső béke, a társadalmi lét zűrzavarában elérhetetlen biztonság és nyugalom iránt, amely talán csak a természeti létben található meg, ha valahol egyáltalán megtalálható. (Jelenkor Kiadó, 1993) BÜKY LÁSZLÓ Morvay Gyula: Az öreg kőfejtő E novelláskönyv íróját aligha kell az Életünk olvasóinak bemutatnunk, hiszen a folyóirat mór első évfolyamaiban közölt munkáiból. Annak pedig, aki járatosabb a XX. század magyar irodalmában, illetőleg ennek felvidéki, szlovákiai részében, úgyszintén nem szükséges sokat mondani a napjainkban Pécsett élő íróról. Morvay a Sarlósmozgalomnak volt tevékeny részese, akkortájt főként lírikusnak tekintették, verseit szavalókórusok dübörögték Pozsonyban és másutt. Azután versesköteteit egyre inkább prózával váltja föl, utolsó regénye, Fekete föld, 1948-ban jelenik meg Budapesten. Akkortájt már évek óta Nagykanizsán él, s évtizedekig jobbára napilapokban és vidéki folyóiratokban publikál. A zalai írók Visszhang című antológiája kapcsán hívtuk fel a figyelmet írásaira az Életünkben (1984: 598). Mostani könyvének Utószavában Horváth György rajzolja meg pályaképét alapos életrajzi és irodalomtörténeti ismeretekkel. Az Utószó szerzője csupán lelkesedése okán túloz némely jelentéktelenebb dologban. A kötet tizenhét elbeszélést tartalmaz nagyjából megírásuk sorrendjében; 1926-tól 1988-ig sorjáznak az évek. S az egymásra következő írásokban az emberi élet menete is kirajzolódik az ifjúkortól az aggkorig. Az első elbeszélésben egy aprócska gyerek kunyerál csigaszeget a „selyem zsebró cipőt” készítő és aranyfüstcsináló, meg rámagyártó mestertől, majd szavakat írogat apja dohánypakli papirosára, miközben feje fölött a mestergerendón az ősök véste betűk hirdetik: EZEN HÁZAT TSINÁLTATTA MORVAIYIOSEF ... 1625 (Az első iskolám) — s már vége is az ártatlan gyerekkornak. Az ifjú férfinemzedék korát befolyásoló élmény, a katonaélet két' novellának adja a témát. Mindkettő Prágában játszódik. Egyikben a tardoskeddi születésű - Morvay az is! - Vince huszár körüli dolgokról értesülünk. Vince a kapitánynak, Posibalnak a pucérja. A kapitány a hírhedten vad lóval, Fúriával akarja „a tisztek előtt magát tettetni” (A porba hullott Posibal). A magyar regruták nehéz sorsát írja meg a Meg- vizitálják Gyiviskát című történetben. Ebben Effer ezredes fehér kesztyűvel ellenőrzi a lovak, Gyiviska, Fúria, Remó tisztaságát. Az eredmény miatt a bakák mind laktanyafogságot kapnak a száznyolcvan kilós, rettentő ezredestől. A béres, napszámos falusiak sorsának része a háború is, amelyet a falu kocsmájában egy mozivetítés hoz fájdalmas közelségbe. A vetítőgép, a motor, a vászon csodáját bámuló falusiak pánikba esnek a tank látványára, sőt a vaslábú Öllé János, az első háború rokkantja magán kívül vetődik el a mozikép-tank jöttére. Alig tudják visz- szacsitítani a való életbe. A kocsma kiürül, és a lámpakanócok „hamvának füstje úgy csavarog, kószál a teremben, mint valami mérgesgáz” (A mozi megnézése). Aki falusinak nem a háború volt tönkretevője, annak a szegénység. így járt Zsiradék János is: kéregetés lett a mestersége 1945-ig. Negyvenezer embertől koldult évtizedeken 669
