Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 7. szám - Bíró Margit: A grúzok (tanulmány)
BÍRÓ MARGIT A grúzok NAGY BIRODALMAK KÖZÖTT Az Európa és Ázsia határán fekvő ország grúz neve Szakartvelo; Nyugat-Európában, régebben Magyarországon is Georgia néven ismerik. A Grúzia elnevezés orosz eredetű. Mai fővárosát Tbiliszit Vahtang Gorgaszal grúz király alapította az 5. század második felében. A legenda szerint a király a környéken vadászva fácánt lőtt, s a madarat puhára főve találta meg egy hőforrás vizében. Ekkor határozta el, hogy várost építtet e kies vidéken, s azt — a grúz tbili, azaz meleg szóból képezve - Tbiliszinek nevezi el. A régészeti és nyelvészeti kutatások alapján feltételezhető, hogy a grúz törzsek már a Kr. e. 3. évezredtől fogva a Kaukázus vidékén éltek, s a Kr. e. 6—4. század folyamán két államba szerveződtek. Nyugat-Grúzia területén Egriszi, görög nevén Kolkhisz jött létre, Aia központtal, keleten pedig Kartli, azaz Ibéria, Armazi székhellyel. A következő évszázadok során mindkét grúz állam idegen hódítókkal viaskodott, majd Kr. e. 65-64-ben a Római Birodalom fennhatósága alá került. A 3. századtól kezdve a két grúz államot a perzsa Szasszanida Birodalom terjeszkedése fenyegette, de a régi Róma romjain kialakuló Kelet-római Birodalom perzsákat is fenyegető politikája révén ütköző államokká váltak. A római szellemi hatásoktól sem lehetett független, hogy mindkét országban igen korán elterjedt a kereszténység. A legenda szerint Kartli királyának, Miriannák beteg feleségét egy kap- padokiai keresztény leány, a későbbi Szent Nino gyógyította meg. Történt, hogy egy nap a király vadászni indult, ám fényes nappal hirtelen teljes sötétség borult rá a vadonban. Kétségbeesésében először saját isteneihez könyörgött, de azok cserbenhagyták. Ekkor Nino istenéhez, Krisztushoz fordult, aki nyomban visszaadta a fényt, és utat mutatott. A király erre megtért, s 337-ben államvallássá nyilvánította a kereszténységet. Ennek révén Kartlia a Perzsiával szembenálló rómaiak szövetségesévé vált, ám politikai önállóságát így sem tudta tartósan megőrizni, és az 5. században perzsa fennhatóság alá került. Ezzel szemben Egriszi Bizánc vazallusa lett. Itt a láz törzs a környező törzsek alávetésével létrehozta az Egriszi Királyságot, amelyet a görög források Lázika néven emlegetnek. Az 5. század közepe táján a legendás hírű Vahtang Gorgaszal került Kartli trónjára. A kiváló hadvezér és politikus a perzsák támogatásával egyesítette a grúz földeket, megszervezte az (autokephal) grúz nemzeti egyházat, s megalapította az új fővárost, Tbiliszit. 482-ben - az örményekkel és a kaukázusi albánokkal szövetségben — szabadságharcot indított a perzsák ellen, ám ezzel kudarcot vallott. E századból maradtak ránk a legrégibb grúz nyelvemlékek, pl. a bolniszi templom felirata vagy az első grúz irodalmi mű, a Susanik vértanúsága A 7. század végén óriási arab lovassereg indult meg a grúzok területei felé. Kartli arab fennhatóság alá került, s a kalifa emirt nevezett ki az állam élére. Nyugat-Grúzia területén az arabok nem tudták hosszabb időre megvetni a lábukat. A 8. század végére létrejött Abház Királyság hamarosan egymással vetélkedő fejedelemségekre esett szét. 601
