Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 5. szám - Kapronczay Károly: Ukrajna - Egy nagyhatalom születése (tanulmány)
KAPRONCZAY KÁROLY Ukrajna — Egy nagyhatalom születése Napjaink politikai forgószele nem kíméli a mesterséges és az „örök időkre” tervezett államokat, szövetségeket, összeomlásukkal régen elfeledett vagy a feledésbe kényszerített történelmi tények és események kerülnek az érdeklődés középpontjába. Ez a történelmi forgószél nem kíméli a szovjet államba tömörült népek „megbonthatatlan és örök barátságát”, helyébe acsarkodás, embert és életet nem kímélő ellenségeskedés lépett. Az egységes szovjet népből - így tanultuk az iskolában - egymással szembenálló szláv és ősi történelmükre, egykorifüggetlenségükre hivatkozó nem szláv népek egymással viszálykodó tábora lett. Egyeseket a nagyhatalmi politika, másokat az erősebb hatalom hódításai sodorták ide. Ismereteink szerint, ugyancsak így tanultuk, nincs sok különbség az orosz, az ukrán, a belorusz és a más szláv népek között, oroszul beszélnek, ez a nylev az összetartozás kovásza, különbség csupán a népviselet és az a terület, ahol élnek. Kint járva városaikban csak oroszul hallottunk beszélni, most pedig az újságokból azt olvassuk, hogy mégsem igazak ismereteink, hiszen az ukránok ősi függetlenségükre hivatkozva különállásukat hangoztatják. Hol az igazság? Kik az ukránok? Milyen nyelven beszélnek? Miként alakult történelmük? Hogyan kerültek az orosz államba? A KELETI SZLÁVOK ÉS ÁLLAMAIK A Kárpát-medencében megtelepült magyarság évszázadokig tartó vándorlásai alatt gyakran találkozott a keleti puszták szláv népeivel, elsőként az onogur- bolgár törzsszövetségben. Feltehetően ekkor került a keleti szláv népek nyelvébe a magyarokat jelző ugri megnevezés, amelyből később a vegri-vengri szó származik. Amikor már a magyarság szilárdabb egységbe tömörült, a vezető törzs neve (megyer-magyar) neve vált meghatározó népnévvé, a keleti szlávok minket továbbra is vegrinek-vengrinek neveztek. A népvándorlások nem kímélték a keleti szlávokat sem: hol feljebb vagy lejjebb nyomták őket a sodródó erősebb népek, noha ők sem alkottak egységes népet, a magyarság honfoglalásának időszakában is több nagyobb törzsszövetségben éltek. A legnevezetesebb és legnagyobb szláv népek (törzsszövetségek) az Ilmen-tó mentén élő (novgorodi) szlovének, a mai Kijev körül lakó poljánok, a Pripjati medencében a drevljanok, a poljánokkal szemben, a Dnyeper bal partján a szerevjánok, ezektől északkeletre a vjaticsok, ezek és a 441
