Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 3-4. szám - HARMINC ÉVE INDULT ÚTJÁRA AZ ÉLETÜNK - Káldi Jánosné: Az ÉLETÜNK szellemi-irodalmi előzményei, indulása és elemzése 1963-tól 1967-ig (tanulmány)

szerzett érdemei. Egy nehéz időszakban irodalomszervező, irányító, tájékoztató szerepet töltött be a Dunántúl nagy részén, s új, fiatal tehetségeket indított el (Gazdag Erzsébet, Káldi János, Palkó István, Sólymos Ida, Szentkirályi János). Több olyan írás jelent meg benne, amelyeket nem mos el az idő.

Az „előzmények” közül a Népünk címmel megjelent szépirodalmi folyóiratról is meg kell emlékezni. Ez a folyóirat 1948-ban jelent meg, és hat száma volt. A második és harmadik szám, valamint a negyedik, ötödik és hatodik szám összevontan jelent meg. A folyóiratot Palkó István szerkesztette. Szinte kiáltóan az írott Kő nyomdokain haladt. Erényei és hibái is ugyanazok voltak, mint az írott Kőnek. Anyagi nehézségek miatt szűnt meg megindulásának évében.

Az előbbieken kívül szólnom kell még azokról a Szombathelyen megjelenő szép- irodalmi antológiákról is, amelyek szintén a második világháború befejezése után jelentkeztek. 1946-ban jelent meg az Új Fény című antológia, amely alcímével kívánta elmondani, hogy szerkesztője (Káldi János) „a fiatal magyar írónemzedék könyvéinek szánta. Valóban, jó néhány fiatal tehetséget (Weöres Sándor, Mátyás Ferenc, Darázs Endre stb.) szólaltatott meg. 1947-ben Vándortűz címmel jelent meg egy szépirodalmi kiadvány, amelyet a címlap vallomása szerint a „Vasi írók Munkaközössége” állított össze és a „Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium támogatásával” születhetett meg. 1954-ben „Vas, Veszprém és Zala megyék népművelési osztályainak támogatásával” jelent meg az Őrség című szépirodalmi antológia, amelyben a támogató megyék íróinak alkotásait találhatjuk. 1957-ben Vasi Élet és Irodalom, 1961-ben pedig Ez történt címmel adtak ki szépirodalmi antológiát Szombathelyen. Az előbbit a TIT Vas megyei Szervezete, az utóbbit Vas megye Tanácsa Művelődésügyi Osztálya segítette a megjelenéshez. Mindkettőben a Vas megyében élő és a megyéből máshova költözött írók alkotásait olvashatjuk.

Az eddigi tények eléggé meggyőzően bizonyítják, hogy - ezekben az években — Szombathelyen nagyon is erőteljes volt az az igény, hogy a városnak (esetleg a megyének vagy több szomszédos megyének közösen) legyen szépirodalmi periodikája, amelyben a nyugati országrész tehetséges toliforgatói hírt adhatnak e vidék embereiről, az itteni életéről és magukról is, és hallathatják hangjukat a magyarság sőt az egész emberiség nagy kérdéseiben is.

AZ ÉLETÜNK INDULÁSA

Az Életünk megszületését három tényező hozta meg:

a) A Dunántúl nyugati részén egyre erőteljesebben jelentkező írói igény egy irodalmi folyóiratra.

b) Az irodalmi életet irányító országos szervek (a Művelődésügyi Minisztérium Irodalmi Osztálya, a Magyar írók Szövetsége) elgondolása, hogy létre kell hozni Nyu- gat-Magyarországon egy irodalmi-művészeti kiadványsorozatot, amely összetömöríti, munkára serkenti és neveli a nyugati országrész tehetséges íróit, és rendszeresen helyet biztosít legjobb írásaiknak.

c) A nyugati megyék (Vas, Veszprém, Győr-Sopron és Zala megye) vezetőinek megértése, erkölcsi és anyagi segítségnyújtása.

1961. október 17-én Simon István Kossuth-díjas költő, az írószövetség elnökségének tagja és Munkácsi Miklós, az írószövetség vidéki csoportjainak titkára Szombathelyre utaztak, hogy beszélgessenek a Szombathelyen élő írókkal és költőkkel (Palkó István, Káldi János stb.) egy irodalmi antológiasorozat megindításáról.3 A beszélgetés során az írószövetség vezetői és a szombathelyi írók megállapodtak az antológiasorozat megindításában. Még ugyanezen a napon Simon István és Munkácsi Miklós felkeresték Vas megye vezetőit, hogy a kiadáshoz segítségüket kéijék. Javasolták nekik azt is, hogy vonják be az antológiasorozat kiadásába a szomszédos megyéket. Azok egyetér365