Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 3-4. szám - Sallai Éva: Pomogáts Béla: Napló a történelemről (1989-1992)
SALLAIÉVA Pomogáts Béla: Napló a történelemről (1989-1992) Jvl az állam, amelyben a szellemi ember nem talál otthont, a pusztulás felé megy.” - vallotta Meng-ci már i. e. 400-ban. Erre hívják fel a figyelmet hazánkban ma is az értelmiség tagjai, így Pomogáts Béla irodalomtörténész, publicisztikai jellegű írásaiban. „Három esztendőn keresztül figyeltem, lehetőségeim szerint kommentáltam a hazai közéletet, azokat a valóban történelmi átalakulásokat, amelyeket a közép-európai kommunista diktatúra összeomlása tett lehetővé. Meglehetősen közelről szereztem tapasztalataimat, a napi politikától azonban távol tartottam magam: a fellépő politikai pártok egyikének sem tudtam, és kedvezőtlen tapasztalataim következtében nem is akartam elkötelezni magam... A két- vagy háromhetes rendszerességgel írott cikkek hitem szerint, valamiképpen egy közéleti napló körvonalait rajzolják meg. Naplót a történelemről, amely átalakította az életünket, az én életemet is.” - írja Napló a történelemről című legutóbbi kötetének bevezetőjében a szerző. A kronológiai sorrendben közölt cikkek jól tükrözik a politikai élet, a történelem alakulását, egy független értelmiségi észrevételeit. Ismeretes, hogy Pomogáts Béla egyik fo kutatási területe az erdélyi magyar irodalom, mely már bölcsészhallgatóként felkeltette az érdeklődését. Első könyve e témában a hatvanas évek közepén jelent meg. Ekkor még nem járt dicséret az erdélyi irodalom kutatójának... Azután a nyugati emigráció magyar irodalmának vizsgálatával kapcsolatos publikációival sem okozott túl nagy örömet a hivatalos irodalom- politikának, de gondolom, nem is erre vágyott. Mondanivalójára mégis odafigyelt a hazai szellemi élet. A Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, részt vesz a Magyar írószövetség, az Erdélyi Szövetség, az Anyanyelvi Konferencia munkájában. A Magyarok Világ- szövetsége újjáalakuló közgyűlésén éppen azért kapott lerohanó kritikát, mert aláírta a Demokratikus Chartát... „A charta az én olvasatom szerint - és ezt azóta is fenn kell tartanom -, a demokratikus alapelveknek, egy demokratikus társadalom működési elveinek a foglalata. Egy olyan okmány, egy olyan nyilatkozat - hogy úgy mondjam: virtuális törvénykönyv —, amely a demokrácia működésének az alapvető kritériumait fogalmazza meg.” - nyilatkozta Rádai Eszternek. A közelmúltban tartott Charta-demonstráción a demokratikus erők összefogása bebizonyította, mennyire fontos az embereknek a valódi demokrácia, a szabadság. A Napló a történelemről című kötet cikkeit olvasva kitapintható Pomogáts Béla szándéka: Józanságra és igazságosságra” szeretne inteni. Az általa képviselt érték- rendszer nem veszíthet érvényességéből, mert mértéke a józan ész, az eszmei és erkölcsi tisztaság. írásainak fő témája a politikai kultúra, a kultúrpolitika, az értelmiség helye és szerepe az átalakuló magyar társadalomban. Észreveszi az életünkben, így a politikai életben is jelentkező, s mindinkább erősödő türelmetlenséget, intoleranciát, figyelmeztet a kölcsönös felelősség hiányára. Úgy látja: „harsányabb nyilvánosságot 362
