Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 11-12. szám - KARÁCSONYI FENYŐGALLY 1993. - Józef Mackiewicz: Szent István koronája - Pálfalvi Lajos fordítása
a magyar kommunista hatóságok engedélyezik Mindszenty szabad távozását, de megtiltják, hogy visszatérjen Magyarországra. A Vatikán a maga részéről kötelezi magát, hogy lépéseket tesz annak érdekében, hogy a hercegprímás ne foglaljon állást politikai kérdésekben. Miután tizenöt évet töltött budapesti menedékébe zárva, Mindszenty megérkezett Rómába.- Ez életem legnagyobb keresztje - mondotta. Keveset tudunk a pápával való találkozásáról. Azt viszont tudjuk, hogy Rómába érkezése után rögtön kijelentette, hogy nem áll szándékában ott maradni, úgy döntött, Bécsben, a Pázmáneumban, a magyar papok és szeminaristák otthonában telepedik le. A Pázmáneumot Mindszenty egyik távoli előde, Pázmány érsek alapította 1623- ban. Róla kapta a nevét. A hontalan hercegprímás ezért úgy érezte, erkölcsi joga, hogy ott tartózkodjék. Döntése egyaránt kellemetlen meglepetésként érte a római Kúriát, az osztrák kormányt és König bíboros személyében az ausztriai Egyházat is. Bruno Kreisky kancellár aggodalmának adott hangot, hogy Mindszenty hercegprímás mint ismert antikommunista problémákat okozhat az osztrák kormánynak és megzavarhatja a Magyar Népköztársasággal kialakított jószomszédi kapcsolatokat. A Vatikánban attól tartottak, olyan közel van a hercegprímás tartózkodási helye a magyar határhoz, hogy könnyen magyar papok zarándokhelyévé változhat, ami nem felelne meg a magyar kommunistákkal kötött egyezmény szellemének. Hasonló fenntartásokkal élt König bíboros is, aki mindig ügyelt arra, hogy jó kapcsolatokat tartson fenn a kommunista szomszédokkal. Megkezdődött az előadás, fortéllyal, nyomással, ügyeskedéssel, intrikával, gyözködéssel, visszautasításokkal próbálták arra késztetni az állhatatos idős embert, hogy megmásítsa végső döntését. Az utolsó pillanatban, útban Rómából a Leonardo da Vinci reptérre a Mindszentyt kísérő Casaroli még megpróbálta rávenni arra, hogy változtassa meg elhatározását és forduljon vissza. Ha ez sikerül, asszisztenst jelölnek ki mellé bécsi útjára a papi emigráció vatikáni ügyosztályát vezető msgr. Zágon József személyében. Bécsben msgr. Gianone, a Pázmáneum rektora König bóborossal egyetértésben közölte, hogy meglepetésként érte a hercegprímás érkezése, amiről „nem kaptak előzetes tájékoztatást”. Végül Bruno Kreisky, Ausztria kancellárja - hosszas habozás után — hajlandó volt tartózkodási engedélyt adni azzal a feltétellel, hogy nem vesz részt semmilyen politikainak is tekinthető akcióban, és magánszemély marad. ÜZLETELÉS SZENT ISTVÁN KORONÁJÁVAL 972 és 997 között, vagyis ezer évvel ezelőtt Magyarország fejedelme, Géza felvette a kereszténységet és megkereszteltette fiát, Vajkot. Apja halála után Vajk az egész országban bevezette a kereszténységet, bekapcsolta Magyarországot Nyugat-Európa keresztény világába és felvette az István nevet. 1001-ben jutalmul koronát és apostoli királyi címet kapott II. Szilveszter pápától. Halála után szentté avatták és Magyarország tisztelettel övezett patrónusává vált. Azóta is Szent István koronája a magyarok legdrágább történelmi emléke, mert nemcsak sok évszázados függetlenségüket, hanem az ezeréves magyar államiságot is jelképezi. 1945-ben, amikor az orosz csapatok körülvették Budapestet, a koronát Nyugatra menekítették. Bajorországban az amerikaiak kezébe került és átadták „megőrzésre” az Egyesült Államok kormányának. Ennek nem voltak közvetlen jogi-politikai vonatkozásai. De amíg Magyarország sokak által kiemelkedő egyéniségnek tartott herceg- prímása, Mindszenty bíboros Budapesten volt mint a kommunista megszállás elleni erkölcsi küzdelem szimbóluma, olyan hangulat alakult ki, hogy „még nincs veszve minden”, mert ő a Korona valódi oltalmazója. Eben a helyzetben a magyar kommunista kormány esetleges igényét Szent István koronájára eleve elutasították volna. Csak akkor került elő a korona ügye, amikor megtört a hercegprímás ellenállása. E témában 1065
