Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 11-12. szám - AZ EPMSZ TANULMÁNYI NAPJAI. KAPOSVÁR 1993. - Szilassy Sándor: Forradalmi Magyarország

gia” a trianoni békeszerződés revíziója volt. Ezt a célt is békés úton, a nagyhatalmak - különösen Anglia és Olaszország - meggyőzése révén kívánta megvalósítani.

Az 1920 júliusában kezdődött népbiztosperrel a kormány elérte, hogy a Kunnal Bécsbe menekült tanácsköztársasági vezetők közül sokan továbbálltak, kiadatási megkereséstől tartva. Ezzel a rezsimet támadó külföldi propaganda ereje és befolyása jelentősen csökkent.

Bethlen feladatát megnehezítette, hogy a két forradalom, az ellenforradalom és öt rezsimváltozás után a magyarság nagy többsége kiábrándult a politikából és a politikusokból. Ehhez járult a trianoni országvesztés, ami szinte reménytelenné tette a helyzetet. Csupán a soproni népszavazás eredménye nyújtott némi reménysugárt. Károly puccskísérletei következtében sok támogatója a háttérbe szorult; Bethlennek új, meglehetősen tapasztalatlan miniszterekkel kellet kormányozni.

Tovább folytatódott a kettős monarchia idejéből átvett parlamenti obstrukció. Gyakori volt a személyeskedés. A képviselők gyakran vádolták ellenfelüket felforgató agi- tációval, vagy illegális tevékenységgel, ami néha igaz is volt. „Az Est” nevű lap szerint „páratlan viharok, tomboló jelenetek” jellemezték az országgyűlés üléseit.

A kormány antikommunista célkitűzéseinek szolgálatába állították a már említett népbiztospert. Az első terhelő vallomások után ekkor hagyta el Ausztriát Kun Béla, aki onnét Szovjet-Oroszországba ment. Augusztusban törvényjavaslatot nyújtottak be a Nemzetgyűlésben magyar csapatoknak az ország határain kívül való felhasználásáról. Horthy kormányzó katonai szövetséget akart kötni Lengyelországggal, amibe betört a Vörös Hadsereg.

Magyarországon az infláció megnehezítette az életet, különösen a munkások és tisztviselők számára. Amíg az árak a háború előttinek több mint ötvenhétszeresére szöktek fel, addig a szakmunkások órabére csak harminchétszeresére nőtt, a nők és napszámosok ennél is jóval kevesebbet kerestek. Budapesten és a külvárosokban az 1918 októberében alkalmazásban volt munkásoknak csak egynegyede dolgozott a szak- szervezeti kormány megbuktatása után.

A békeszerződés ratifikálásáig fennált a háborús állapot. így hát 1922 júliusáig megmaradt a kivételes hatalom, ami az átmeneti időszakot bizonyos mértékig megkönnyítette. Közben újra feltűntek azok, akik a háború alatt papírtalpú bakancsok eladásával és más üzelmekkel kizsákmányolták a katonaságot és az államot, parazita új osztályt teremtve a régi világ romjain. Az állami jövedelmek megcsappanása a kormányalkalmazottak jelentős részének elbocsátását eredményezte.

Ahogy az történni szokott vesztes háborúk után, befelé forduló hedonisztikus gondolkodás kezdett uralkodóvá válni. Azok, akik túlélték a mészárlást és a politikai degradáció éveit, évezni akarták az életet. Az állandóan emelkedő árak és a pénz leértékelése kedvező klímát teremtett a tőzsdei spekulációhoz.

Bethlennek alighanem a begyében voltak a kisgazdák, akik a kommunizmus ádáz ellenségeként különleges jogokat követeltek maguknak az ellenforradalom győzelme után. Igazi ellenségei viszont nem a kisgazdák, hanem a szociáldemokraták soraiban rejtőztek. A munkásság vezetői királyellenes magatartást tanúsítottak, így a két sikertelen királypuccs Bethlen kezére játszott. 1921. december 22-én, abban az időszakban, amikor a kedélyek kezdtek megnyugodni és a magyarság többsége alkalmazkodott az új viszonyokhoz, megállapodás jött létre a kormány és a szociáldemokrata párt között. Az egyezmény amnesztiát ígért, ugyanazokat a gyülekezési jogokat garantálta, amiket más pártok részére már biztosítottak, visszaadta a szakszervezetek elkobzott vagyonát, és titkos szavazást helyezett kilátásba Budapesten és más nagyobb városokban. A Szociáldemokrata Párt viszont megígérte, hogy a Magyarországról terjesztett alaptalan terrorhíreket megcáfolja, nem folytat köztársasági propagandát és tartózkodik a szervezkedéstől a közalkalmazottak és a földmunkások között. 1922 januárjában létrejött a fúzió Bethlen Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és a jóval erősebb Kisgazdapárt között, amivel lényegében lezárult a heves politikai küzdelmek korszaka.

999