Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 11-12. szám - AZ EPMSZ TANULMÁNYI NAPJAI. KAPOSVÁR 1993. - Szilassy Sándor: Forradalmi Magyarország

vezércikk megjelent, több mint 10 000 embert- többségükben volt szociáldemokratákat — tartottak internálótáborokban. Persze az is igaz, hogy a pártvezetőség a lojális nyi­latkozattal meg akarta akadályozni a párt esetleges betiltását. így hát Horthynak nem volt befolyásos riválisa. Csupán a trón betöltésének kérdése maradt megoldatlan. A testileg és lelkileg gyenge, de 1916-ban megkoronázott Habsburg király abban reménykedett, hogy elöbb-utóbb kezébe kerül a fohatalom már csak azért is, mert az 1920:11. c. megállapította, hogy Magyarország államformája a királyság. Károly királyt többször arra kérte Horthy leveleiben, hogy várjon a visszatéréssel a békekötésig. Amikor a Magyarországnál sokkal erősebb Németország aláírta a bé­keszerződést Versailles-ben 1919. június 28-án, és három hónappal később Ausztria is békét kötött volt ellenségeivel Neuilly-ban, magyar politikai körökben is általános lett az a vélemény, hogy tovább nem lehet a nemzetet bizonytalanságban tartani. Friedrich István azt hitte, hogy az utódállamok gyorsan szétesnek majd etnikai és gazdasági okok miatt, ezért várakozó álláspontra kell helyezkedni és vállalni kell egy időre a nemzetközi pária szerepét. Horthy kormányzó viszont firssen kapott hatalmát akarta megszilárdítani, és Huszár miniszterelnök is azon a véleményen volt, hogy a további halogatás súlyosbítaná a békefeltételeket. A TRIANONI ORSZÁGVESZTÉS A szövetségesek 1920. január 16-án kézbesítették a békeszerződés tervezetét a magyar delegációnak. A szerződés szövegét a békekonferencia már 1919. február 26-án jóváhagyta, de a forradalom és ellenforradalom időszakában annyira zavarosak voltak a magyarországi állapotok, hogy meg kellett várni amíg szilárd kormányzati rendszer alakul. A Huszár-kormány válaszát 1920. február 10-én adta át a magyar delegáció. A dokumentum tagadta, hogy a nemzetiségek a regáti románokhoz, a csehekhez vagy a szerbekhez akartak csatlakozni. Vitatta azt a feltételezést is, hogy az elszakításra ítélt területek lakossága többségében nem magyar volt és népszavazást javasolt. Gróf Apponyi Albert a magyar békedelegáció vezetőjeként a magyar élet minden területére kiterjedő tanulmányokkal ostromolta a békekonferenciát, de hiába. A döntés előtt három nyelven elmondott szónoklata után állítólag Lloyd George angol minisz­terelnökjegyezte meg, hogy „remélhetőleg nem szónokol japánul is”. Ez a soha el nem hangzott, de komoly történeti munkákba is belekerült kijelentés eszembe juttat egy másik históriát, amit amerikai magyar körökben ma is emlegetnek. Eszerint Wodrow Wilson princetoni egyetemi elnök korában megbízást kapott az amerikai prezsbitéri- ánus egyház északkeleti kerületétől, hogy tárgyaljon a New Brunswick-i magyarokkal, akiknek egy része ki akart válni ebből az egyházból. Wilson, Amerika későbbi elnöke megmagyarázta nekik, hogy kiválhatnak, de a templom és a parókia nélkül, mert ezekre az épületekre az amerikai egyház adta a pénzt. Amikor újból New Brunswickba látogatott Wilson és a vasútállomásról gyalogosan a templom felé tartott, a történet szerint a magyar prezsbiterek közül néhányan keresztbe álltak az utcán és lehajolva meztelen ülepüket fordították Wilson felé, aki sarkon fordult és visszatért Princetonba. Állítólag innét eredt magyarellenessége, amit a békekonferncián tanúsított. Amikor megvizsgáltam az ügyet, kiderült hogy semmi írott anyag nem áll rendelkezésre, és Wilson abban az időben amikor a prezsbitériánus egyház kettészakadt, nem is volt princetoni egyetemi elnök. Magyarország új határait nemcsak a békeszerződés 1919. februári tervezet tartal­mazta. Ezeket már meghúzták cseh, szlovák, román, ukrán, lengyel, litván emigráns szervezetek kiküldöttei a philadelphiai Independence Hall-ban. Az amerikai sajtó 1918. október 18-án közölte Európának ott megrajzolt új térképét, ami magába foglalta a kontinens területi újjárendezését a magyar, német, osztrák határokkal és a danzigi korridorral együtt. Az antant és Ausztria-Magyarország közötti fegyverszünetet 1918. 995

Next

/
Thumbnails
Contents