Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 11-12. szám - AZ EPMSZ TANULMÁNYI NAPJAI. KAPOSVÁR 1993. - Szilassy Sándor: Forradalmi Magyarország
távollétében tartott rövid vita végén a kormány úgy döntött, hogy enged az erőszaknak és lemond. Ágoston külügyminiszter felhívta Böhmöt Bécsben és antant beavatkozást javasolt, de a javaslat süket fülekre talált. Augusztus 6-án Ferdinánd román király már úton volt Budapest felé, ahova 7-én érkezett meg. Hóiban tábornok, a megszálló erők főparancsnoka kijelentette, hogy nem törődik a békekonferencia utasításaival, és elrendelte a rekvirálások folytatását. A Pei dl-kormány eltávolítása tragikus következményekkel járt bel- és külpolitikai téren egyaránt. A puccs lehetetlenné tette a már megindult együttműködést a szociáldemokrata és a konzervatív politikusok között. Az államcsíny hideg zuhanyként hatott a nemzetközi arénában is. Párizsban az utódállamok képviselői ismét a Habsburg restauráció mumusával gyakoroltak nyomást a nagyhatalmakra, hivatkozva arra, hogy Habsburg József lett a kormányzó Magyarországon. József Friedrichet nevezte ki miniszterelnöknek. Schnetzer tábornok a hadügyminiszteri tárcát kapta meg. József és Friedrich azonnal felkeresték az antantot képviselő Gorton tábornokot és Troubridge admirálist, és jelentették nekik a kormányváltozás tényét. Hoover memoárjai szerint a párizsi békekonferencia elé három megoldatlan kérdés került: „A román hadsereg fosztogatása, a Habsburgok hatalomátvétele és az élelmiszer-ellátás.” A „négy nagy” augusztus 7-én megkérdezte a románokat hogy „nyílt ellenállást akarnak-e tanúsítani az antanttal szemben”, de a betolakodók mit sem törődtek a figyelmeztetéssel. Aromán csapatok Budapesten maradtak és a megszállási övezetet kiterjesztették a Dunántúlra is. Ä megszálló haderők főparancsnoka megtagadta Gorton tábornok levelének átvételét, és a román kormány válaszra sem méltatta a békekonfrencia jegyzékét. Friedrich fő problémája a Nemezti Hadsereg volt, amit Horthy Miklós altenger- nagy Szegeden ütőképes egységekké formált, Friedrichnek viszont nem engedték meg a románok, hogy ő is hadsereget szervezhessen, így végül is József megerősítette Horthyt főparancsnoki tisztében. Horthy tudta, hogy a bajonettekre támaszkodhat, és azt követelte Pattantyus-Áb- rahám Dezső szegedi miniszterelnöktől, hogy függetlenítse a fővezérséget a Hadügyminisztériumtól, ami meg is történt. Horthy katonái rövidesen megindultak a Dunántúl felé, és ügyet sem vetettek a királyi palotában székelő Szövetséges Katonai Misszióra, ami azt követelte, hogy vonuljanak vissza Szegedre. Rövidesen a Nemzeti Hadsereg ellenőrzése alá került a Dunántúl meg nem szállt része, és Horthy tárgyalásokat kezdeményezhetett az antant budapesti megbízottaival. HORTHY AZ ÉLRE KERÜL A fővezér ötvenegy éves volt 1919-ben. Szép tengerésztiszti karriert futott be; 1918 februárjában Károly császár-király öt nevezte ki flottaparancsnoknak. Október 31-én Károly parancsára ő adta át a flottát a délszláv Nemzeti Tanácsnak, a „korábban az Osztrák—Magyar Monarchiához tartozó nemzetekre” hivatkozva. Amikor gróf Károlyi Gyula ellenforradalmi kormánya megalakult, Horthy elvállalta benne a hadügyminiszteri pozíciót. Cseh nyomásra az antant megváltoztatta korábbi ingadozó álláspontját, és József főherceg-kormányzót lemondásra kényszerítette 1919. augusztus 23-án. Ezen a napon érkezett meg Budapestre sir George Clerk a békekonferencia megbízásából, aki ösz- szehívta a pártok vezetőit és magához kérette Horthyt is, aki tagadta hogy a Nemzeti Hadsereg bevonulása a fővárosba katonai diktatúrához vezetne. A fővezér kijelentései látszólagosan megnyugtatták Clerket és a pártok vezetőit, akik jól tudták, hogy Horthy tiszti különítményei a bosszú légkörét honosították meg a kezükre került városokban és falvakban. A szegedi tisztek bevonulásuk után népítéletet követeltek nemcsak a kommunizmus idején bűncselekményt elkövetők ellen, hanem a helybeli zsidók ellen is, nem törődve azzal, hogy a proletárdiktatúra mintegy 590 áldozata közül 44 zsidó 993
