Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 3-4. szám - TÖRTÉNÉSZ SZEMMEL - Hegedűs B. András: Poznan-Budapest, 1956
HEGEDŰS B. ANDRÁS Poznan—Budapest, 1956 1956. június 28-án Poznanban munkásfelkelés tört ki. E felkelés története Magyarországon alig feltárt.1 Ismeijük, ha nem is jól, mert magyar fordításban nem jelent meg, - a Jaroslaw Macijewski és Zofia Trojanowiczowa szerkesztésében megjelent kötetet, a Poznan, 1956. júniust2 és a nyáron meghallgattuk Trojanowiczowa professzor előadását budapesti ’56-os konferenciánkon,3 amely azonban még nem jelent meg magyarul. Tudomásom szerint 1956 lengyel-magyar párhuzamairól alaposabb kutatás eddig nem folyt. A pontosság kedvéért említem meg, hogy 1966-ban Párizsban könyv jelent meg Pologne-Hongrie, 1956 - Tavasz októberben címmel, egyik szerkesztője a Petőfi Kör egykori titkára, az emigrációban élő Nagy Balázs volt.4 Érdekes módon azonban ebben is csupán egyetlen írás szól a poznani késő tavaszról, Wiktor Woroszilski cikke, amely eredetileg a Nowa Kultúrában jelent meg azon a nyáron.5 Ez ugyanaz a Worosilszki, aki azután október 30-ától Budapesten tartózkodott mint lengyel újságíró, és Magyarországi Napló címmel könyvecskét írt. 1984-ben jelent meg szamizdatban.6 Worosilszki talán prototípusa a fiatal lengyel kommunista értelmiséginek. 1927-es születésű lengyel, moszkvai aspiráns, ellenzéki kommunista. A másik, amire utalnék, a magyar emigráns Kende Péter és a lengyel emigráns Krzystof Pomian könyve ugyancsak Párizsban jelent meg, Varsó-Budapest címmel.7 1956. június 27-én délután fél héttől kora hajnalig tartott a Petőfi Kör sajtóvitája. Az elmúlt két évben erről több ízben lehetett már szabadon beszélni, és minthogy hiteles jegyzőkönyve a múlt héten jelent meg, erről most hadd ne szóljak.8 Aznap reggel, néhány órával a petőfi köri sajtóvita befejezése után a poznani Sztálin Gépgyár munkásai kivonultak az utcára, és tüntető menetben végigmentek azon a főutcán, amelyet 25 év múltán Június 28-áról neveztek el. Bevonultak a városközpontba, ahol a karhatalom sortűzzel fogadta őket. Azt hiszem, nem kell bizonyítani, hogy a) a két esemény között, mármint a Petőfi Kör sajtóvitája és a poznani felkelés között közvetlen oksági kapcsolat nem volt. És azt hiszem azt sem kell bizonyítani másodszor, b) hogy a két esemény közötti társadalmi, politikai kapcsolat annál mélyebb volt. Az is eléggé nyilvánvaló, hogy a két esemény között a magyar pártvezetés az első összefüggést, a direkt kauzalitást „fedezte föl”. A magyar pártvezetésnek sem érdeke, sem képessége nem volt arra, hogy megkísérelje elemezni a válságból való kivezető út lehetőségeit. Annak ellenére - és ezt hangsúlyozni kell -, hogy négy hónappal vagyunk a moszkvai XX. kongresszus 374
