Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 3-4. szám - TÖRTÉNÉSZ SZEMMEL - Karel Kaplan: Csehszlovákia, 1956 (Paulik Antal fordítása)
KAREL KAPLAN Csehszlovákia, 1956 Az 1953-as évben társadalmi válság robbant ki az egész szovjet blokkban és egyes tagállamaiban. A válság 1956-ban csúcsosodott, elsősorban a magyar forradalommal és az össznépi lengyel ellenállással. Először jöttek létre a szovjet blokk közép-európai szárnyának formálódásához a feltételek, gondolunk itt Lengyelországra, Csehszlovákiára, Magyarországra és Jugoszláviára - amely az egységes fellépéssel a Moszkvától való függőség egyfajta gyengülését és a saját érdekek előtérbe kerülését érte volna el. Csehszlovákia szerepelt eme sokáig megismételhetetlen lehetőség kihasználásának fo akadályaként. A szovjet politikát folytatta és szovjet ékként működött a Baltikumtól az Adriáig terjedő övezetben. I. Hatalmi-politikai területen megvalósult a háború utáni demokráciából a totalitárius hatalomba való átmenet, amelynek alapját a kommunista párt monopóliuma képezte. A diktatúra addigi legmagasabb és legfejlettebb fokáról volt szó; a hatalom abszolút ellenőrizte a társadalmat, ideértve a gazdaságot, és az állampolgár nem szökhetett meg büntető beavatkozásaitól és nem is védekezhetett ellene. A gazdaság területén az állami tulajdon monopóliumával átalakultak a tulajdonviszonyok. A kisipar likvidálásával egyszektorú gazdaság jött létre a termelésben és a piacon. A szovjet blokkhoz tartozásnak is hosszú távú következményei voltak a csehszlovák gazdaságra. Mint iparosított országra, amelynek ráadásul a múltban fejlett hadiipara volt, ráerőltették a gépipari nagyhatalom szerepét (amit maga is elfogadott), amely azonban nem felelt meg sem valós lehetőségeinek, sem érdekeinek. A gépipar monopol helyzete, 1950-53 között megerősítve a gazdaság militarizálásával, a többi gazdasági ágazat kárára valósult meg, azok szétbomlásának árán. A KGST-re összpontosuló csehszlovák gazdasági kötöttségek megváltoztatták gazdaságunk helyzetét a nemzetközi munkamegosztásban. Az iparilag fejlett országoktól való elszigetelődéshez és a modem ipari társadalomba való átmenet fékezéséhez vezettek. Már ez az időszak megmutatta, hogy a kommunista rendszer nem képes sem a társadalmi problémák hatékony megoldására, sem állampolgárai mindennapi igényeinek kielégítésére. Ellenkezőleg, újabb gondokat teremtett, a totális hatalom és a társadalom közötti feszültség állandósult. A rezsim izolációja felgyorsult, 1952/53-ban olyan fokot ért el, amikor a hatalmi politikai 356 Ellenpont . ____ ^
