Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 8-9. szám - Vékony Gábor: A kazár kérdés I.

(znivr, ’wzr), afelől azonban nem lehet kétségünk, hogy a József-levél névsora éppen a Zacharias-féle lista első tíz nevét írja át, elhagyva az utolsó hármat abból. A pehlevi és a héber névalakok között azonban számolnunk kell egy arab lejegyzéssel, többek között az ’wgr József-levélben feltűnő alakja, az ’wgwz Cwyz, ’wgyn) csak akkor érthető meg, ha arab írásos változattal számolunk, ahol a (pontozott) z és a (pont nélküli) r felcserélhető. Ugyanez a helyzet az avar név uiwz és ’wwr lejegyzéseivel is, ez utóbbi egyben arról is felvilágosítást ad, hogy nem kell valami külön arab forrást keresnünk, hanem maga a levél volt eredetileg arab írással írott, ahogy arra már Kokovcov is gondolt. A hosszabb levélváltozat ’wwz alakjával szemben ugyanis a rövidebb változatban találjuk az ’wwr alakot, tehát a levél eredetijében olyan formának kellett állnia, amelyből mindkettő megmagyarázható: ez pedig csak egy arab lejegyzés lehet. Tanulságos ebből a szempontból Zacharias dyrmr átírása. Itt a pehlevi alakot az arab betűkép dyrh formában írta át, amelyből a héber lejegyzésben tnrh lett d/1, illetvey/n cserével, s a héberben gyakori betűcsere miatt trnh, amely alakot Jehuda ben Barzillaj lejegyzésben találjuk (Kokovcov, P. K.: i. m. 128,10).

Nem tudjuk magyarázatát adni annak, hogy a József-levélben miért van a Zacha- rias-féle lista más sorrendben. A levél „atyáink genealógiai könyvei” megnevezéssel utal foirására (Kokovcov, P. K.: i. m. 20,17, 27,21—28.i), ez azonban annyira világosan a Josippon - ahol genealógiát, s Togarma 10 fiának említését találjuk - hogy a nevek forrásaként semmiképpen nem jöhet számba. Nem lehetetlen, hogy a neveket illetően a József-levél forrása valami földrajzi munka volt, amely e népek elhelyezkedését is tárgyalta, s innét Zacharias is és a József-levél is más-más sorrendben vette át a neveket.

Arab forrásból származónak vélhetnénk a József-levél következő részét, ahol arról van szó, hogy a kazárok a wnntrekét a dwn’ nevű nagy folyón túlra űzték (Kokovcov, P. K.: i. m. 28). Hiszen a Duna mellett lakó wndrekről Jayhaní művében esett szó, mint az kivonatolóiból, elsősorban Gardiziból kiderül (vö. Bartol’d, V. V.: Soéinenija VIII. Moskva 1973.38). Egy IX. századi Duna alakkal (Gardizinél tulajdonképpen dwb’, ami dwn’-ra javítandó) azonban problémák vannak (Ligeti L.: MNy 81: 15), ugyanis így a folyót csak magyarul hívják, ez pedig csak a X-XI. század fordulóján vagy később keletkezett volna egy korábbi Dunaj alakból. E nehézségek miatt gondoltam korábban arra, hogy a muzulmán források rekonstruálható Duna neve valójában a Dnyeper neve lenne (Vékony G.: MNy 82: 49-50., részletes adatokkal). Ez az azonosítás ma is helytállónak tűnik, a muzulmán források dwn’ alakjának keletkezése azonban az akkori nyelvi magyarázat mellett írásképi magyarázattal is elképzelhető, sőt talán az utóbbi valószínűbb is. Tehát az eredeti szövegben dwn’b’r „Dnyeper” szerepelt volna, amiből - lévén, hogy a n’ és b’ írásképe a pontoktól eltekintve azonos - haplológiával keletkezett volna a dwb’. A József-levél alakja tehát ezzel a muzulmán alakkal nem vethető össze, azért sem persze, mert a szöveg világosan megmondja, hogy a wnntrek Konstantinápoly mellett laknak, ami megfelel a dunai bolgárok X. századi elhelyezkedésének (nem felel meg viszont a muzulmán források időszakának, a IX. századnak, amikor a dunai bolgár hatalom a Dnyeperig terjed keleten). Ebben az esetben a József-levél dwn’ folyóneve (Kokovcov, P. K.: i. m. 21,3, 4: rwn’, 28,9, 128,13) egy magyar (kései ősmagyar — korai ómagyar) duná alakot tükröz, ahogy már Kohn S. megjegyzi: ■ „nevezetes, hogy e folyó neve (a) magyaroknál és a kozaroknál egyaránt: Duna” (Kohn

S.: i. m. 31, 11. j). Nevezetes persze annyiban, hogy ez a név itt másból, mint magyar forrásból nem származhat. Mivel a Duna magyar nevének ez az első feljegyzése, s a József-levél kronológiája miatt a X. század harmadik negyedéből kell származnia, a magyar szónak a szláv Dunaj alakból való származtatása aligha helyes. Erre utal Ibn Hayyan Junah alakja is (A1 Muktabas, ed. P. Chalmeta. Madrid 1979. 482, 17) a X. század közepéről. Maga a szláv Dunaj egy török Dunaj meglehetősen kései átvétele (Vékony G.: Dákok, rómaiak, románok. Budapest 1989. 237-8), így a magyar Duna külön magyarázatot igényel. Nos, a folyó neve végső soron egy iráni (szkíta) ddnavya926