Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 8-9. szám - Vékony Gábor: A kazár kérdés I.

bői világos, hogy a két folyó nem azonos egymással, a Búzán ugyanis a Volga (egyik ága), a Juzg pedig a Dnyeper (Golden, P. B.: Khazar Studies. Bp. 1980. 251, 253., Vékony G.: MNy 82: 45, 48-9., ahol a bwz’n-t kwz’w-ra javítottam). Ennek ellenére a válaszlevél két változatában oly mértékben hemzsegnek az arabizmusok (din „hit”, ma- dínah „város” stb.), hogy Kokovcov feltevését nem zárhatjuk ki, még abban a formában sem, hogy a levél eredetije arab írással íródott héber szöveg lett volna, sőt egy ilyen feltevés Dunlop ellenérveit is kivédné, ahogy az általa idézett adatok egy része másolói rontás is lehet (vö. Kokovcov, P. K.: i. m. XXIV., l.j).

Nem lényegtelen, hogy a válaszlevelek és a Sefer Jösippon között kapcsolat van. Az utóbbi ugyanúgy tíz fiat tulajdonít Togarmának, a török népek ősatyjának, mint_a József-féle levél (Kokovcov, P. K.: i. m. XXVI., Kohn S.: i. m. 4). Mint láttuk, Hasdaj levele írásakor még nem ismerte a Josippont, de nem ismerhette azt közvetlenül a válaszlevél szerzője sem. Togarma fiainak neve ugyanis itt is, ott is, egészen másként hangzik. A Josipponban ezek: kwzar, py?nq, ’In, bwlgr, k$byn’, twrq, kwz, zkwk, ’wngr, twlm? (Josippon. The Original Version. MS Jerusalem 8041280 and Supplements, ed. D. Flusser. Jerusalem 1978. 55,6-7.). Ez a névsor a X. század első felének Kelet-Euró- páját rajzolja meg, hiszen a kazárok, besenyők, alánok, bolgárok, torkok, magyarok (’wngr), s a besenyők tolmács törzse szerepel többek között itt. Kritikai kiadásában Flusser néhány nevet másként ad: knbyn’, twrq, bwz, ’wgr (Flusser, D.: Sefer Yösippon 2. Jerusalem 1980. 255, vö. Kohn S.: i. m. 4). Róna-Tas A. e kiadás alapján a névsort szláv eredetűnek tartja (NyK 85. 1983. 131-2), meg kell jegyeznem, hogy ezt már Flusser 1978-as facsimile-kiadása után is megtehette volna, ugyanis ott a twrq név és a Duna szláv Dunaj neve szerepel (Josippon i. m. 55,7,9). Ugyanakkor a Dunára vonatkoztatott dwnyy a kéziratok nagyobb részéből hiányzik (MMFH III. 380, 1. j), s egy denazalizált szláv alakból származó ’wgr nevet is problematikus a X. század közepi eredetiben feltenni, azaz, Flusser rekonstrukcióival szemben némi kétségeink lehetnek. Valószínűbbnek tarthatjuk, hogy a modern alakok, az ’wgr meg a dwnyy egy későbbi, X. század utáni kéziratváltozatba kerültek be, s nem az eredeti, esetleg már 940 körül elkészült szöveghez tartoznak.

Amíg a Josippon a X. század első felének kelet-európai etnográfiai képét tükrözi, addig a József-féle válaszlevélben egészen más népnévsort találunk. A következőkben a hosszabb változat névalakjait idézzük: ’wywr, twrys, ’wwz, ’wgwz, byzl, trn’, kzr, ynwr, blgr, s’wyr (Kokovcov, P. N.: i. m. 28,1-3.). E nevek közül minden további nélkül felismerhető a kazárok, bolgárok és a szavirok neve. Az első nevet azonosították az ugor névvel, a harmadikat pedig az avarral, ahogy a rövid változatban valóban ’wwr alakot találunk (uo. 20,is). Egyébként e nevek azonosítása meglehetősen bizonytalan (vö. Kohn S.: i. m. 30-1., Kokovcov, P. K.: i. m. 74, 2. j). Úgy látszik azonban, hogy a József-féle válaszlevél népnévsorának eredetét meg lehet határozni. Feltűnő ugyanis, hogy az azonosítható, illetve azonosított öt név kivétel nélkül megtalálható abban a listában, amelyet Zacharias rhétor szír nyelvű egyháztörténetének egyik függelékéből ismerünk, mi több a kazárok ugyanazon a helyen, a hetediken szerepelnek, mint a József-féle levélben: ’wngwr, ’wgr, sbr, bwrgr, kwrtrgr, ’br, ksr, dyrmr, srwrgwr, b’grsyq, kwls, ’bdl, ’ftlyt (História Ecclesiastica Zachariae Rhetori vulgo adscripta. ed. E. W. Brooks. Louvain 1953. II. 214). Mint azt Czeglédy K. kimutatta, ez a lista egy eredetibb pehlevi, középperzsa forrásból származik (Czeglédy K.: Középperzsa eredetű szír tudósítások. AT 5.1958. 251 kk., Pseudo-Zacharias Rhetor on the Nomads. Studia Turcica. Budapest 1971. 138 kk). Nos, a pehlevi szöveg ’wngwr neve ’wwywr alakban is olvasható az írás egybeeső wln/r illetve g/d/y jelei miatt. Ez pedig megfelel a József-féle levél ’wywr alakjának, tehát ez itt az onogurokat jelöli. Zacharias 'wgr neve a József-levél ’wgwz (’wyz, ’wgyn) névalakjával egyeztethető, a dyrmr a trn’ (trnh) névvel, a b’grsyq a byzl alakkal. Eltorzult és csonka alakban találjuk a kwrtrgr nevet: twrys (itt nyilván a közismert bibliai név befolyásolta az alakot I. Móz. X., 2), valamint a srwrgwr-1: ynwr

925