Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 8-9. szám - Vékony Gábor: A kazár kérdés I.

felvetni? Láthattuk azonban, hogy Kokovcov is interpoláltnak tekinti az ún. bővebb változat szövegét, amely viszont ugyanakkor jobban megőrizte volna az eredeti levelet (Kokovcov, P. K.: i. m. XVI.). Hogy a bővebb változat a XII-XIII. századból származó karaita betoldásokkal szerkesztett szöveg lenne, azt cáfolni látszik az a körülmény, hogy a szövegben szerepel Mangup krimi város neve (uo. 31, 20), ez pedig 1374 előtt nem mutatható ki (Grégoire, H.: Le „Glozel” khazar. Byzantion XII. 1937. 239. k., 260). Az azonban eldönthetetlen ma már, hogy az eredeti kéziratban mi állt ezen a helyen, a jelenlegi alakot ugyanis vakarás után javították (Kokovcov, P. K.: i. m. XVII., 5. j, 31, 15. j, 108, 27. j). Kokovcov MTíKT eredeti mellett dönt, ez pedig lehet egy török mánkat, ami egyszerűen „nagyvárost” jelent (vö. szogd. kath stb., s az előtte álló Küt „Gotthia” kiegészítője lenne. A név persze így is Dóros metropolisra, tehát a mai Man- gupra vonatkozna. Mindenesetre a Mangup név alapján nem lehet a József-levél hosszú változatának hitelessége ellen érvelni.

Ugyanakkor valóban komoly kétségeink lehetnek afelől, hogy a levél a kazár ka- gán, illetve a bek, a másodkirály udvarából származna. Az érveket, amelyek ez ellen szólnak, részletesen Berlin összegezte (Berlin, I.: Istoriéeskie sud’by evrejskogo naroda v Rossii. Petrograd 1919. 117. kk):

1. A József-féle levél toponymiája a kései arab történeti és földrajzi irodalmat idézi.

2. A levél támadást intéz az iszlám ellen (hitvita, stb.), ami a körülmények miatt elképzelhetetlen (a kordovai kalifa udvarába küldték).

3. Durva történeti tévedésekkel találkozunk.

4. A levél stílusa arab területen élő, Talmudban és Midrásban járatos zsidóra utal.

5. Teljesen hiányzik a kazáriai „couleur locale”.

Ez utóbbi kapcsán Telegdit kell idéznünk: „Valójában a legsúlyosabb érveket a hitelesség ellen maga a levél szolgáltatja, hangjával és tartalmával. Elfogulatlan és hozzáértő olvasó nem kételkedhet benne, hogy ez az írás nem a kazár kancelláriából került ki, hanem egy ügyetlen és korlátolt hamisító tollából. Már az is jellemző, hogy a megtérés rettentő hosszadalmasan előadott meséje nagyobb helyet foglal el, mint a birodalom leírása. Ez a leírás - amelyet állítólag a király ad az országáról! — üres és színtelen az arab geográfusokéihoz képest; ahol pedig eltér tőlük, ott... kétségtelenül az arabok a hitelesebbek. Szó sem esik a kettős királyság intézményéről (ez tévedés: a szövegben királyról és fölötte álló nagyfejedelemröl van szó - V. G.), a hadseregről, a kereskedelemről, az adózásról, a bíráskodásról: Haszdáj minderről kérdezősködik, mégsem tudnánk felőlük semmit az idegen, elsősorban az arab szerzők nélkül. A „király” egyetlen kazár szót sem említ, még csak azt sem mondja meg, hogy neki mi a címe kazárul.” (Telegdi Zs.: i. m. 275).

Nyilván az sem véletlen, hogy Jehuda ben Barzillaj már 1090-1105 között kétségbe vonta a levél hitelességét (Kokovcov, P. K.: i. m. 127., vö. Szyszman, S.: Découverte de la Khazarie. Annales 25-3. mai-juin 1970. 822). Valóban különös, hogy a levél a Krim félsziget minden partmenti városát ismeri (Kokovcov, P. K.: i. m. 31), tehát igen jól tájékozott a kazár birodalom peremvidékén, ugyanakkor a kazár birodalom központi részéről való ismeretei meglehetősen különösek. József király születési helye, a királyné városa 50 x 50 mérföld nagyságú lenne a levél szerint, tehát mitnegy 85 000 km2! Ilyen és ehhez hasonló részleteket még idézhetnénk, dehát ezekben az esetekben szövegromlással is számolhatunk. Van azonban néhány olyan szempont és adat, amelyeken keresztül sokkal közelebb kerülhetünk a levél megismeréséhez.

Kokovcov felveti, hogy a levél bővebb változata arab írással készült (Kokovcov, P. N.: i. m. XXII., 2. j), Dunlop ezzel szemben azt igyekszik bizonyítani, hogy a válaszlevél nem arab nyelvű környezetben készült (DunlopJD. M.: i. m. 153). A bővebb változatban valóban — többek között - a sac ar Bab al-Abwab kifejezés található, azaz Bab al-Ab- wab kapu, holott maga a név arabul a „kapuk kapuját” jelenti. Kokovcov feltevése valóban megkérdőjelezhető, mert a Búzán és a Jüz(?)g folyók azonosításán alapul, ahol a b -j csere tényleg az arab íráskép alapján lenne elképzelhető, ezzel szemben a szöveg924