Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 8-9. szám - Vékony Gábor: A kazár kérdés I.
m. 132,1. j.)> így aztán az is kétséges, hogy a kazárok „400” évvel azelőtt történt áttérése valójában mikor is történt, mert amíg Halévi nagyjában 740 körűire teszi a kazárok zsidó hitre térését (Kokovcov, N. K.: i. m. 131-2.), addig a József kagán-féle levél ugyanezt „340 évvel” a levél írása előttinek mondja (uo. 28-29.). Ha a barlang-motívum nem is, de a talált könyvekre való utalás — úgy látszik — megtalálható a Konstantin-életrajzban is. „vy bo troicou slavite, a my boga edinogo, oulouébse knigy”, mondja a kagán Konstantinnak (MMFH II. 80), ahogy J. Stanislav fordítja: „ti ugyanis a Szentháromságot imádjátok, de mi az egyetlen Istent, a könyvek szerint, amelyeket kaptunk” (Pannóniái legendák. Bratislava 1978. 36). A könyvekre vonatkozó mellékmondat fordítása meglehetősen problematikus („kezünkre jutván a könyvek”?), mégis arra való halvány utalást láthatunk benne, hogy a kazárok könyvekre bukkantak. A Konstantin-legenda időrendje megfelelne a Jószef-féle levél időrendjének, amennyiben a könyvek fellelése Bulan megtéréséhez kapcsolódik, s ezt követi a hitvita. Mindez arra utalna, hogy a kazár levelezés valódi eseményeket (illetőleg létező legendákat) rögzít, s ez közvetve a levelezés hitelessége mellett szólna. Ezzel a hitelességgel persze többféle baj van. Kokovcov annak idején József kagán levelét hitelesnek, illetve X. századinak minősítette, azzal a megjegyzéssel, hogy a XII-XIII. századból karaita betoldások találhatók benne (Kokovcov, P. K.: i. m. XIX. kk). Ugyancsak lényegében eredetinek tartja a kazár levelet Dunlop (Dunlop, D. M.: The History of the Jewish Khazars. Princeton 1954. 154), legújabban pedig N. Golb és 0. Pritsak (Golb, N.-Pritsak, O.: Khazarian Hebrew Documents of the Tenth Century. Ithaca-London 1982.XV. et passim). Mindenesetre a József kagán-féle levelet említi a XI—XII. század fordulóján Jehuda ben Barzillaj (Kokovcov, P. K.: i. m. VIII), s a levélből általa idézett részlet közelebb áll az A. Firkoviétól származó bővebb változathoz (uo. XVI.). A levelezés még korábbi meglétére (s a hamisítás ellen) szólna Zaxoder egy megfigyelése. Szerinte Maqdisi-nél, a klasszikus arab geográfiai iskola utolsó jeles képviselőjénél kimutatható a zsidó-kazár levelezés hatása (Zaxoder, B. N.: Kaspijskij svod svedenij o Vostocnoj Evrope. I. Moskva 1962. 85). Maqdisi ugyanis a kazár székhely kapcsán azt írja, hogy „körülötte és benne ligetek vannak” (BGA III. ed. de Goeje 360), s ez szerkezetileg valóban azonosítható a József kagán-féle levél befejezésével, ahol arról olvashatunk, hogy az országban és a szigeten lévő fővárosban szőlők, kertek és gyümölcsösök vannak (Kokovcov, P. N.: i. m. 25., Kohn S.: i. m. 42). Maqdisi munkája 985 körül íródott, vagyis, ha elfogadjuk Zaxoder érvelését, akkor a kazár-zsidó levelezés meglétével már a X. század végén számolnunk kellene, ami erősen csökkentené az ide kapcsolódó kételyeket. A kazár-zsidó levélváltás elindítójának, Hasdaj ibn Saprutnak a levele 954 (956?) és 961 között íródott (Dunlop, D. M.: hm. 137., 143., de vö. Kokovcov, P. K.: i. m. 63., 1. j). A zsidó orvos III. ‘Abd ar-Rahman kordovai kalifa (912-961) udvarában fényes pályát fut be a X. század harmincas éveinek közepétől, s a negyvenes évektől kiterjedt levelezést folytat, egyebek mellett a konstantinápolyi udvarral (Golb, N.-Pritsak, O.: i. m. 75 kk). Egy 945 körül írt levelében Heléna császárnőtől, Bíborbanszületett Konstantin feleségétől az után érdeklődik, hogy hogyan juthatnának el követei Kazáriába (uo. 79 kk). Hasdaj egyéb levelei közé jól illeszkedik a kazár királyhoz írott levél, az abban szereplő személyek, mint ezt N. Golb meggyőzően kimutatta, szerepelnek más leveleiben is (uo. 75 kk). Meglepő, hogy Hasdaj levelében nincs nyoma egy X. század közepi dél-itáliai munkának, a Sefer Josipponnak, pedig ez említi a kazárokat, s amelyről tudjuk, hogy Hasdaj megszerezte (uo. 88). A Sefer Josippont 953-ban említik először (uo. 89, 47. j), Hasdaj is a 950-es években juthatott hozzá, de mindenesetre a kazár királyhoz írott levél elküldése után. Vagyis a Hasdaj-féle levél, amelynek hitelességét aligha érdemes kétségbe vonnunk, 954—956 körül íródhatott. Fentieknek megfelelően a József kagán-féle levél keletkezése ca. 960 és a 980-as évek közé tehető. Ha a válaszlevél húsz éven belül készült, kérdés, érdemes-e a hamisítás lehetőségét 923
