Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 8-9. szám - Költő László - Lengyel Imre - Pap Ildikó - Szentpéteri József: Etnikumok, régészeti kultúrák a kora középkori Pannóniában
3. csoport: A magyar honfoglalás kort négy íjász sírja (közülük két jelképes) lovas temetkezés képviseli. A 310. és az 500. sírban honfoglalóink lószerszámára jellemző körte alakú18 (1. t. 5.) és ún. gombos nyakú kengyelek, valamint rombusz alakú nyílcsúcsok19 voltak. Az 500. és az 510. sírban az egykori reflexíj merevítő csontlemezeit találtuk meg. Az 561. sírba temetett férfi mellé helyezték tegezét 6 nyíllal. A tegezöv hármas tagolású szíjelosztó karikái, csatja és öweretei ónozott bronzból készültek. A csaton ábrázolt tulipánfejű, sörényes griffnek a benepusztai leletben20 található a legközelebbi párhuzama. A magyar honfoglalás kor női ékszereihez a 395. és a 406. sír ezüst és bronz pántkarperecei ill. aranyozott ezüst ingnyakdíszei (3. t. 6-7.), valamint a 474. és 570. sír sodrott kar- és nyakperecei tartoznak. E rangosnak mondható személyek temetkezései a késő avar kori vezető réteg síijai környezetében kerültek elő. Igencsak fontos az ugyanitt feltárt 450. gyermeksír, melyben nagyméretű gyöngyök (4. t. 15-16), sodrott huzal karperec és torques mellett Berengar itáliai király 888-915 közé tehető, Milánóban vert érme volt21. AX. századra keltezhető a 167. sír, melyben egy kétélű karddal felfegyverzett férfi nyugodott. Fegyverövének díszítése többféle stílus jegyeit hordozza magán. Ácsát honfoglalás kori típus, az öv bújtatóján pedig viking ábrázolásokra emlékeztető, frízszerű- en elhelyezett állatfejeket láthatunk. A kard típusa szerint22 valószínűleg Géza fejedelem korában élt az ide eltemetett harcos, akinek sírja a ló nélkül elbúcsúztatott avar díszövesek környezetében került elő. 4. csoport: Az Árpád-kori köznép leletanyagát a pödrött végű ezüst hajkarikák, lépcsős fejű pon- colt gyűrűk, egyszerű bronz huzalkarperecek, hordó alakú ezüstfóliás gyöngyök, ezüstös bronzlemezből készült füles gombok, csörgők alkotják23. Egy fiatal lány bolygatott temetkezése mellől (96. sír) került elő az a bizánci előképet tükröző, üveg- és féldrágakő-berakásos aranyozott bronz gyöngyszem24, melynek párhuzamait XI—XII. századi dél-oroszországi kincsleletekben ismerhetjük fel25. * A hagyományos régészeti elemzésen kívül vizsgáljuk meg, milyen lehetőségeket nyújtanak az embertani kutatások. A jelenleg ismert összehasonlító módszerek közül az ún. diszkrét, nem mérhető jellegek értékelése lehetővé teszi, hogy egymástól időben és/vagy térben elkülönülő emberek csoportjai közötti kapcsolatokat és összefüggéseket állapítsunk meg. Az élő népességben az antropometriai és szerológiai vizsgálatok teszik lehetővé ezen populációk közötti vagy populáción belüli kapcsolatok körvonalazását. A történeti embertanban azonban limitált lehetőségünk van ilyen vizsgálatokra. A történeti antropológia vizsgálati módszerei - egyes, kivételes, egyedi esetekről eltekintve - jelenleg nem teszik lehetővé a népesség csoportjait alkotó egyének közötti genetikai kapcsolat, rokonság meghatározását. A betemetkezések relatív időrendje és a csontmaradványok szerológiai vizsgálata alapján azonban már ma is feltételezhető bizonyos „családszerkezeti" összefüggések megragadásának a lehetősége. A történeti embertan modern vizsgálómódszerei között a klasszikus morfológiai makroszkópos elemzésen kívül egyre nagyobb teret nyernek a különböző laboratóriumi (kémiai-analitikai26, elektroo-mikroszondás, szerológiai27, géntérképező28, szövettani29, pásztázó elektroomikroszkópos30, termográfiás31, elektron-spinn rezonanciás32, stb.) el904
