Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 8-9. szám - Lekl Béla: Török eredetű személy- és helyneveink

szerint is - megtalálható az ótörök nyelvekben. A XIV. sz. elején keletkezett Codex Cumanicusban zacskó, tarizsnya jelentése van a szónak. Ez az adat igazolja, hogy a név valóban kötődhet a hazánkba betelepített kunokhoz is. Megtalálható a torba köznév a múlt századi orosz etnográfusnak, W. Radloffnak a török szótárában is torba = zsák, tarisznya jelentéssel. Ugyanennek a Radloffnak a török népköltészeti gyűjteményében már népi hősök, Tarba Kindshi és Kök Tarba neveként, azaz személynév ként is találkozunk a szóval. (A magyar Tarpa és Tarba, akárcsak a Tarpa és Darba változatokban megmutatkozó eltérés két különböző török nyelvjárás szerepével magyarázható, ahogyan ez más ótörök eredetű nevünknél is, mint Buga ~ Puga, Pata ~ Bata, Tege ~ Dege stb. szintén tapasztalható! Nem zárható ki természetesen a magyar nyelv hatása sem.) Igen fontos az is, hogy az akadémia által gondozott Rásonyi-Baksi-féle török személynévtárban (1986) Torba, Dórba és Tarba-kinji formában ugyancsak megtaláljuk a nevet. A törökországi Trobali városnév pedig szintén azt mutatja, hogy a Tarpa név török - és a török névadási szokásokat átvevő magyar - környezetben valóban helynévvé válhatott.

Azt, hogy éppen ez a török Tarba név jelent meg a Kárpát-medencében, nemcsak az a tény bizonyítja, hogy Tarpa első írott formái hangalakjukban megegyeznek vele, hanem az is, hogy a fenti összetett török nevek második eleme a Kök és a Kindzsi alakok önmagukban is elterjedt személy- és helynevek voltak (Kék, Kénesé, Kemse, Gense, Gemzse) hazánkban. Tarpa helynevünk tehát kétségtelenül a zacskó, tarisznya, zsák jelentésű Turba ~ Torba ~ Tarba ~ Darba török személynévből származik. *

900