Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 8-9. szám - Varga Imre: "Bízom az igazság mindenhatóságában" - beszélgetés Kocsis Istvánnal)
Az erdélyi magyarnak természetszerűen sokkal erősebb a nemzeti öntudata. Tudja, hogy meg akarják semmisíteni, de nem hagyja magát, védekezik. Egyik erős fegyvere a hite. Az erdélyi magyarság egyébként hosszú ideig képtelen volt felfogni, hogy megsemmisítése az elsőrendű román nemzeti cél, s hogy a magyargyűlöletet kormányprogramra hivatkozó államférfiak parancsára szítják. Talán azért, mert tudja, hogy Trianon előtt a magyar közjog a nemzetiségeket vette védelmébe a magyar nacionalizmussal szemben. Nehéz elviselnie, hogy most nincs olyan közjog, amelyre ő hivatkozhatna. Nem védi olyan törvény, amilyen az 1868-as magyar nemzetiségi törvény volt. Hogyan látod most az akkori erdélyi közállapotokat, a hetvenes-nyolcvanas évek közállapotaitl Én most abban reménykedem, hogy a romániai és erdélyi románság is rádöbben arra, hogy a jelenkori román fasizmus, a dákoromanizmus a románság jövőjét is kilátástalanná teszi, s szembefordul a dákoromanizmussal, annak Vatra Románesca-szerű szervezeteivel. Ha ez bekövetkezik, akkor elhárulnak Románia európai országgá válásának útjából az akadályok. Kinek érdekeit képviseli tulajdonképpen az a román politika, amely támogatja a Vatra Románesca fasiszta-jellegű szervezetet, miközben persze a népre s a demokráciára hivatkozikl Hiszen érdekek nélkül ez nem volna lehetséges. Mint mondtam, a románság többsége még nem ismerte fel a román nép valós érdekeit. Például azt, hogy a román népnek lehetővé kellene tenni, hogy minél előbb nemzetté váljon. A románság nemzetté válásához elsősorban arra lenne szükség, hogy vállalja saját múltját, hogy megismerje és elfogadja saját történelmét. Már a beszélgetésünk elején említődött a román történelemtudomány tilalma. Fejtsd ki, mit értesz ezen! 1871-ben születhetett volna meg a román történelemtudomány. Ekkor jelent meg ugyanis Robert Roesler Romanische Studien című könyve, az első igazán tudományos munka a román őstörténetről. Megszülethetett volna ekkor a román történelemtudomány, ha a korabeli politika nem tekinti elsődleges feladatának a történelemtudomány minden eredményének azonnali megsemmisítését. Roeslert és követőit ellenségnek nyilvánítják, és szigorúan megkövetelik a történetíróktól, hogy munkásságukat rendeljék alá a politikai élet céljainak. A román történész ettől kezdve - máig - tulajdonképpen semmiről sem írhatja meg az igazat. Mert nincs a román történelemnek egyetlen olyan kérdése sem, amelyet ne kellene összefüggésbe hoznia a dá- ko-román kontinuitással. Mindazonáltal vannak ma is olyanok a román történészek között, akik célul tűzték ki, hogy elnémítják az újkori és legújabb kori román politika leghatásosabb fegyverét, a múlt- és jelenhamisítást. Azok a román történészek viszont, akik végrehajtói a történelemhamisításnak, lelki betegekké válnak. A hazugság tudatos vállalása teszi őket azzá. Mire alapozod azt, amit a román történészekről mondtáll Személyes tapasztalatod, ugye, nem pedig föltételezés l A román történészek - négyszemközti beszélgetésen - szívesen elpanaszolják, hogy Érzel szintkülönbséget az erdélyi és az itteni magyarod közötti 824
