Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 8-9. szám - Mózes Attila: Hüvely Matyi csodálatosan posztmodern élete (próza)

beszélgetést folytatott az igazgatói irodában Hüvely Mátyás eminens tanu­lóval, ígérgetvén neki mindent, kivéve túl sok jót. Otthon pedig nyomatéko­san megjegyezték, hogy nagyfiú létére kicsi az esze, s az is elment. De most már legalább tudta, mihez tartsa magát. Ezért aztán a nyári vakációban elment gáz- és vízszerelő-bojtárnak (nem ugyan a pénzért, csak hogy kita­pasztalja a munkásosztály morálját), ami abból állt, hogy főnökei szer­számosládáját cepelte egyik házról a másik kocsmára, mivelhogy akkoriban minden két házra esett egy kocsma. Ha a főnökök már túl sokat dolgozván elfáradtak, akár beszappanozhatta a szivárgó gázcsapot, úgysem javították meg, mert minek: ha megjavítják, szintúgy tovább szivárog. Kicsi pénz, kicsi munka, mint hajdanán a fociban. Az egyik főnöke a kettő közül váltig mon­dogatta, miközben a másik is váltig ivott, hogy nem tudom, hogy van az, de ha elmenyek egy kocsma előtt, mindjárt megkívánok egy deci konyakot, bé- menyek, s há’ rendelek is kettőt. Később ez is nagy hatással van Hüvely Matyi életfolyására, s nem is sokkal később. Immissio membri. Említettem, hogy Hüvely Mátyást rendkívül protestáns módon nevelték, s ha a szülei tudomást szereznek arról a teltkarcsú, szőke asszonyról, aki eléggé el nem ítélhető módon elrabolta Mátyásunk zsenge szüzességét (ő mellesleg és viszonylag keveset tiltakozott), hát nagyon elcso­dálkoznak, és kikaparják ama szőke némber barna szemét. (Merthogy hite­lesen festett volt, mármint a haja.) De a Matyi szeme - hitelesen és fóstet- lenül kék - oly hatalmas ártatlanságot sugárzott, hogy vele kapcsolatosan pajzánkodásra gondolni sem lehetett, mindazonáltal, hogy egyre beljebb ha­tolt a szőke asszony révén a nemiség rejtelmeibe. így aztán, amikor ama hatvanas évek végén ide vidékre is elérkezett a nyugati szexhullám, Hüvely Mátyás már legény volt a gáton, biztonságosan szállt szembe szökőárjával, angyali szemeit imádságosan függesztve az apja által mindig vallásosan tisz­telt Nőre. E szexhullám oly hirtelen érkezett, hogy egyből ledöntötte lábukról még a vasszüzeket is, hanyatt meg egyéb pozíciókba, olyannyira, hogy a melltartótlan leányzók az utcán és fényes nappal is középterpeszben kezd- tenek járni. Ide szexhullám, Cseszkóba testvéri tankok dübörögtek fel, Jú- ropnak ez a fele gyöngéden vagy kevésbé gyöngéden meg volt, hogy ki ne mondjam, baszva. A szexről még később. Hüvely Matyi - nagyranőtt Oskar Matzerathként - mindig is alulnézetből szemlélte a világot, szeretett fölnézni, mint Michelangelo Buonarotti a sixtusi kápolna mennyezetére, ezért aztán — ha már muszáj dolgozni - más Hüvely Mátyásokhoz hasonlóan elment mennyezetet festeni a szabadtéri moziba. Sokat, derekasan és becsületesen húzta az igát, felhőt pingált áthaladóban, madarat átrepülőben, repülőt átmadaradóban. Olykor éjszakai műszakban is fusizott, miriádnyi kis csillagot fostött a plafonra, amelyeken át az an­gyalkák köztudomásúlag le-lekandikálnak a földre, kikukkolván az ebadtái, mit cselekszenek a számukra meg nem adatott szervekkel a fajtalan halan­805

Next

/
Thumbnails
Contents