Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 8-9. szám - Király László: A "C" korszak bája (versciklus)

KIRÁLY LÁSZLÓ

A „C”-korszak bája

I.

1977

abbahagyom a költészetet, mondtam fejem fölött hangtalan gomolyogtak a hülye fellegek odakint kutyák ugattak türelmetlenül: mindenre felkészültünk, gazdáink nyugalomban, s a farkasok sehol egy kis mozgás, egy kis felhajtás! vagy éppen az ellenkezője nem költőknek találták ki a jó alvásokat jönne egy nem-tu- dom-ki és azt mondaná jönne egy nem-tudom-mi és így szólna rám kattog a felvonó, indul az éjszakai váltás jó éjt, asszonyok abbahagyom a költészetet keressétek az igazságot, mert hálás lesz nektek, ha rátaláltok gong! a forma Tu Fu, amint lomhán, lemondón iszogat „Ködük messziről háború, nyomor, / verselek, de itt minden hasztalan” a forma Babits Mihály, a pusztuló kert őre megállunk egy dombon, egy lépcsőn, bölcsesség-partfokon, és többé nem kívánkozunk mert értelmetlen ám ti csak kívánkozzatok az a két indonéz lány a Szajna szigetén! kopott, jól bevált utazótáskák: a hasonlatok de milyen iskolába járjon a gyerek? ezek az elviselhetetlen asztalok és sose láttuk volna egymást, valóban így igaz kérem az útleveleket tavaszra mindig nyár, arra ősz, arra tél, mindig ugyanaz abbahagyom abbahagyom a költészetet a kutyák

II.

AZ UTAZÁS -1.

Már jártam itt. A föld. A fű.

Egy zöld hiánya - bujasága. Megfejthető a változó vonzalom? Ami fáj, s a hulló cserepek.

799