Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 3-4. szám - A MAGYAR '56 LENGYEL SZEMMEL - KÉT EGYKORÚ TUDÓSÍTÁS - Hanna Adamiecka: Láttam Magyarországot I-VII. (Tischler János fordítása)
mondjon le. Követelték a teljes egyenjogúságot a Szovjetunióval való kapcsolatokban. A Bem-laktanyában kitűzték a lengyel lobogót. A tömegben minduntalan feltűntek a fehér-piros zászlók. A Bem-szobortól a tüntetők a Parlamenthez mentek. 20 órakor kezdte közvetíteni a rádió Gerő Ernő beszédét, amelyben a Parlamentnél összegyűlt nemzet sokaságát csőcseléknek nevezte, és a tüntetést ellenforradalminak titulálta, a követeléseiket pedig „rendszerellenesnek”. Ezzel olajat öntött a tűzre, felbőszítette a gyűlésen résztvevő tömegeket. Emberek ezrei vonultak a Rádió épületéhez, saját követeléseiket akarták felolvastatni a rádióban, annak bizonyítékaként, hogy a tüntetés jelszavainak nincs sem fasiszta, sem ellenforradalmi jellege. Az első lövéseket az AVH-nak a rádiót védő osztagai adták le az odaérkező tömegre (az AVH a belbiztonsági funkcionáriusok szélesen kiépített hadserege, lengyel megfelelője nincs). Válaszul a tömeg villámgyorsan felfegyverkezett. Az utcasarkokon lövegeket állítottak föl. A katonák fegyvereiket átadták a népnek. A fegyveres harc tűzvészként terjedt át a város más pontjaira. Ugyanaznap késő este Nagy Imre beszélt a Parlamentnél összegyűlt tömegekhez. Akkor még magánemberként lépett föl, és ezért semmi konkrét ígéretet nem tudott tenni nekik. A városban lángokban álltak az épületek. Égett a Nemzeti Múzeum, a Mű szaki Könyvtár épülete, lángoltak a „Szabad Nép” szerkesztő sége előtt álló autók. Éjszaka segítségül hívták a szovjet csapatokat. A dokumentumot, amelyben ezt kérik, az állam akkori vezetői írták alá, mindannyian sajátkezűleg, csak Nagy Imre nevét nem írták oda géppel. Ezután egy órával Nagy Imre belépett a kormányba. Ez tette lehetővé, hogy az ő nevéhez kössék ezt a következményeiben végzetes lépést. Csütörtökön a nemzet általános követelésére lemondott a Magyar Dolgozók Pártja első titkári posztjáról a nemzet által gyűlölt Gerő. Megalakították az új pártvezetést, amely egyébként a sztálinista-rákosista erőkkel kötött kompromisszum alapelvein nyugodott. Ezért később drágán megfizetett a párt és a magyar forradalom. Október 27-én, szombaton létrejött az új nemzeti egységkormány, Nagy Imre vezetésével. A miniszterek többségét a Magyar Dolgozók Pártja tagjai közül nevezték ki. Közülük sokan továbbra is hűek maradtak a kormányzás régi, kompromittálódott rendszeréhez. Elenyésző kisebbséget alkottak a pár- tonkívüliek, akik az 1947 táján feloszlatott más pártokhoz kötődtek. Ez idő alatt Budapest utcáin harcok folytak. A tereken nemzeti zászlós felvonulásokat tartottak. Az utcák, ahol a fegyvertelen, a nemzeti himnuszt éneklő emberek tüntetései zajlottak, vérben úsztak. Az utcasarkokon álló tankok torkai, a lövegek és a géppuskák csövei a házak ablakaira, a járókelők csoportjaira és az üzletek előtt álló sorokra irányulnak. A budapesti rádióadók szünet nélkül nevek százait olvasták be. Az anyák keresték fiaikat, a feleségek férjeiket, a gyerekek szüleiket. Miért?... Nem lehet a magyar események további menetéről, a magyar forradalom sorsáról beszélni anélkül, hogy a fönti kérdést ne tennénk fel. Miért következett 255
