Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 3-4. szám - Konrád György: Álmerénylő hosszú kabátban (regényrészlet)

bent egy nagyon egyszerű kölni, és Kata önmagától előálló édes illata. KD rokonnak érzi a terhes nők cukrászdaszagát azzal az utolérhetetlen szénaillattal, amely a csecsemők koponyája körül terjeng. Iszkolnak befelé az alkóvon át Kata szobájába. Odabent KD megkönnyebbül, ha nem látta meg senki, ha nem kell köszönni. KD nem örvendetes látvány, inkább betolakodó. A barátságos szobában a polcon még ott voltak az apa, a halott ügyvéd ízléssel kiválasztott könyvei, a lapszegélyeken egy-egy vonal, néha egy kérdőjel. Kata sürgött-forgott, hamarosan kabátban állt. Nőtt a hasa, s az orvos is azt tanácsolta, minél többet sétáljon, hogy majd visszanyerje legendás karcsúságát. Az utcán semmi szex, csak néha egy kézfogás, megesett, hogy Kata haját KD arcába fújta a szél, és hogy a moziban a vállára ejtette a fejét, de az évfolyam- társ akkor is hozzáérhetett, ha átsegítette barátnőjét a margitszigeti kolostorromok között egy alacsony falon. Bolyongtak elhagyott rakparti térségeken, jó volt ődöngeni hóesésben, Kata hajára egész hópehelykucsma települt. KD már el tudta képzelni, hogy kiskorában Kata fiúkkal verekedett az utcán, a csetepatéba oly hevesen belegabalyodva, hogy amikor egy hölgy a házból az egyik nyakig szurtos rémséget jobban megnézte, így kellett, hogy felsikoltson: „Jesszusom, de hisz ez a V. doktorék kislánya!”

A nászút után jött a titkolózás. Csak egy szoba és csak egy ágy, meg kell tanulni egyenesen feküdni, előbb belül, aztán kívül: éjszaka felriadva is szabad volt ölelkezni. Gondot okozott a reggeli kisurranás, nehogy KD összetalálkozzon a mamával. S ha mégis, mi történjen akkor? Elvékonyítsa a hangját? Legjobb, ha a hajnali kapunyitás, tehát öt után tűnik el: a fürdőszobába nem tanácsos besettenkedni, jobb ha elpucol a halion át, és arcát a konyhai vízcsapnál mossa meg. A képhez hozzátartozik előző esti álkimenetele, Katával fél tizenkettő körül normális zajjal kimennek a halion át az előszobaajtóig, KD ott búcsúformulákat dörmög, ezután jól hallható ajtócsapódás, és most elkezdődik a balett, cipőlevétel, mezítláb osonni, ívelt léptekkel, nesztelen; ügyeltek rá, hogy a lépteik egybeessenek. A mutatvány nem volt rossz, csak az nem biztos, hogy vajon Erzsi nénit sikerült-e megtéveszteniük vele.

Játszol rajtam, mint egy zongorán, mondja 1956-ban Lona, egy kantiánus történészlány, aki mindent tud a magyar reformkorról, és úgy beszél a romantikus és koranépies lapszerkesztők kölcsönös házasságtöréseiről, továbbá Széchenyi gróf szamizdat tevékenységéről a bécsi elmegyógyintézetben, erről a másik világról, mintha a családjáról beszélne, imád átlátni a turpisságaikon, tetteti hogy csak ez az egy kor érdekli, a jelenkorban alig van jelen, ahhoz képest, hogy mennyit tud, nem hord szemüveget és a feneke se nagy, kirándul a francia és az orosz romantikába.

Apjának felajánlották, hogy kivándorolhat. Tekintély volt a nemzetközi bankszakmában, másutt is használták volna a tudását, de a háromszor három méteres ágyat, amelyet olvasószófaként is használhatott nem volt kedve elhagyni. Lemondatása a Nemzeti Bank éléről hozzásegítette ahhoz, hogy pasz- szióinak élhessen. Fordított mindent, ami zenével kapcsolatos, zeneszerzők emlékiratait, róluk szóló biográfiákat, a szóbanforgó szerző műveit hallgatta, és napi öt gépelt oldalt délelőttönként lefordított. Többnyire heverészett a hatalmas ágyán.

A lakás egyik részét leválasztották, hogy a társbérlőtől megszabadulja229