Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 2. szám - Kőrössi P. József: A turista nincs egyedül saját hazájában (Ungváry Rudolf: A gépfegyver szálkeresztje) (kritika)
színessége, a cselekmények menete, a hangulat, az érzelemdússág, az elemző-magyarázó alaphang mellett megőrzi a kritikait is. Mindezt úgy teszi, hogy az összefüggéseket nem veszti szem elől. S ahogyan Bálint Tibor megérti hőseit, Bertha Zoltán is megérti íróját. Lendületes stílusa segít megértetni olvasóival is az életmű lényegét, összefüggéseit és jelentőségét. Tudományos igénnyel szól a novellák és karcolatok, valamint a regények logikai, tematikai, motivikus és gondolati kapcsolódásairól. Emberi és írói arcképet rajzol, a bálinti létfilozófiát végigkísérve az életművön, világos logikai menetet kialakítva, pregnáns vonalvezetéssel, lényeglátó és -láttató képességgel. Fejezetei: az életúttal foglalkozó és a hat értelmező-elemző rész további világos egységekre tagolódik, melyekben az írások analizálása mellett a Forrás-generációk munkássága összefüggésének, folyamatának vizsgálata is helyet kap. (Akadémiai Kiadó, 1990) KŐRÖSSI P. JÓZSEF A turista nincs egyedül saját hazájában Ha a napokban disszidálnék Magyarországról, ha most csomagolnék, ha most keresgélnék a könyveim között, hogy mit vigyek magammal, ha most disszidálnék és egy kis darab drága, eddig sosem ismert Magyarországot akarnék magammal vinni - nem a szigetre, nem Európába, hanem csak ügy: magamnak magammal, mert most éppen disszidálok -, akkor Ungváry Rudolf első könyvét biztosan rövid ujjú ingem zsebébe - ki tudja manapság mit vihet magával kifelé az ember, tehát: - rejteném. Lehet, hogy mást is vinnék még magammal, például bicskát, sok fekete filctollat meg hasonlókat biztosan; lehet, hogy másik könyvet is, talán verseskönyvet, de ezt most, ezt a könyvet mindenképpen. És ezzel a könyvvel nem lakatlan szigetre disszidálnék, az is biztos. Hanem élni. Valahova. Egy másik, nem az új Magyarországra. Ahol szebben lehet. UNGVÁRY RUDOLF: A GÉPFEGYVER SZÁLKERESZTJE Másik Magyarország nincs, az új Magyarország meg többé-kevésbé a régi — Ungváry Rudolf könyve hirtelen és váratlanul és nagy meglepetésre aktuálissá vált. De ebben a könyvben mégsem ez a legfontosabb, bár ezt is észre kellett venni. A könyv jelentőségéről, mai jelentőségéről sok-sok oldalt lehet írni, és majd írnak is. A szembenézésről, a védtelen ember méltóságáról és bátorságáról, arról a kegyetlenül önmagával is szembefordítható nyíltságról, amellyel kiadja magát. Ki tudja adni magát. Mint a nagyok. Az érettségről. A tartásról. Az erkölcsről. A műveltségről. A gyötrelemről. A művelt ember gyötrelmeiről. A műveltség ajándékáról. Arról! De a folyamatosan élt társtalanságban fogant, és a folyamatosan élt üldözöttségről 222
