Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 2. szám - Sergiusz Piasecki: Egy vörös tiszt naplójából V. (regényrészlet) (Szalay Attila fordítása)

törli az orrát, és a legsötétebb munkásréteghez tartozik. Mindezek következtében Maga miatt nevetségessé válhatok, s rajtam keresztül a Vörös Hadsereg is.

Azonkívül még egy dolog van, ami nagyon nem tetszik nekem. Maga, mint azt jól tudom, annak a Morgalovnak a rokona szögrül-végrül, akiről nemrég kiderült, hogy angol kém, s ráadásul a Szovjetuniót és a testvéri Germániát rágalmazó rémhíreket terjesztett, miszerint köztük elkerülhetetlen a háború. Mindezért ezt a veszett, fasiszta reakciós Morgalovot és egész családját lágerba csukták s nekem semmiképp nem illik kapcsolatot tartanom egy ilyen imperialista pribéknek - akár a legtávolabbi - rokonságával sem. Tiszti mivoltommal jár, hogy vigyázzak a becsületemre, a jó híremre és szocialista erkölcsiségemre.

Fentiekből kifolyólag határozottan kérem, hogy egyszer s mindenkorra legyen szíves leszállni rólam és békén hagyni a leveleivel. Ellenkező esetben kénytelen leszek felhívni a figyelmét annak, akit illet, hogy egy elállatiasodott reakciós, egy mocskos kapitalista ügynök, bizonyos Morgalov, rendelkezik némi távolabbi rokonsággal is! Ami Maga és a tisztelt családja.

Kommunista üdvözlettel búcsúzom örökre.

De kategorikusan ám!

A Vörös Hadsereg alhadnagya, hithű komszomolista,

Mihail Zubov

Vagy háromszor elolvastam ezt a levelet és minden alkalommal jobban tetszett. Mingyár látni belőle, hogy komoly és kellőképpen rátarti ember írta! No, túl vagyok rajta, most aztán végre szabadon lélegezhetek, megnyílt előttem a tiszta szerelem útja! Örömömben eltekertem a verklin a keringőt és a jól végzett munka tudatában aludni tértem.

Persze, nem volt muszáj írnom Dunnyuskának, mert hát ugyan honnét is tudta volna meg a románcomat ezzel a burzsuj nővel. De mégiscsak muszáj volt, mert egy kommunistának nem való hazudnia és hamisan cselekednie. Úgy bizony.

(folytatjuk)

(Szalay Attila fordítása)

195