Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 12. szám - Géczi János: [Barbaricum] (vers)
GÉCZI JÁNOS [barbarikum] aritmiauers, rimonnal ketten érkeztek cigarettázva szurkos bakancsban hátukon zsákkal s hogy a kőszírt re ültek szétnyomták a déli szentjánosbogárt szertepocsolták szerszámjaikkal a napállatok kékalgás forintnyi tavát- két haragos nővér rózsaszín tollas kalapban munkások a város múzeumából mészbetétes korsók asszonyai pálcikalábbal schulz-szoknyák rétegei alól mézes pálinkát titkon szörpölgetők kiknek kezében buzgón jár a nikkel lapát port ver a lószőrecset ábrásán szalad a vázlatoló grafit bokroknak régész régészeknek bokor két gizgaz kicsi asszony foszlékony s behúzott parfüm-szárnyakkal én nem ilyennek jön a nap amikor elhagynak a fények és szenvedélyek átjárnak akár a nyársak az árnyak azokba veszek nyomtalan akik gallyaim közt élték hagyományaikat a rózsaszín pirókpárba (én - az egyetlen magyar adat előfordulásukról a múlt évszázadtól kiben gyülekeztek a pásztormadárral havasi pityerrel hetipiacos verebekkel felgöngyölni az előző hét tanítását a somvörös szemekből kiszedni
