Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 12. szám - Tornai József: A menekülő (részletek egy regényből)
Szabó az asszony közvetlen közeiétől elvarázsolva azt hitte, hogy efféle „be- pótlás” még mindig lehetséges. A ZÖLDSZEMŰ EROSZ Nem értem sötét szemed fészkén a rejtelmeket nem értem, hogy csukva-nyitva egyre fényesebb a titka, egyre fényesebb és egyre zöldebb álmot fon szívemre, álmomban homok-sziget nyárerdeje integet felénk, akik boldogan vén folyó habjaiban kiáltozunk már a furcsa, nagy gyökerek felé úszva.- Nem! — tiltakozott Olga, amikor a hídhoz értek, és Pista át akart hajtani rajta. — Úszva akarok átjutni a szigetre. Megálltak a parton, a kocsi mögé húzódva fölvették fürdőruhájukat és óvatosan leereszkedtek a vízbe; vigyázniuk kellett, mert a part mentén végig hegyes karók álltak. Valamikor partvédőnek verhették be a gyökerek közé őket, azóta elkorhadtak, kihegyezte mindegyiket az idő. A mélyben már gyors karcsapásokkal úsztak a másik oldal felé. A nagy nyárfákról telehordta a sodrást sárgavöröses levéllel a szél: a hőségben hullatni kezdte lombját az erdő. A túloldalon fólkapaszkodva az útig, Farádi Szabó vissza akart gyalogolni a kocsiért, de az asszony megint másként gondolkodott:- Olyan sürgős? Nekünk most dolgunk van.- Hát persze, annál nincs fontosabb! - helyeselt most már Pista és vitte Olgát kézen fogva, hogy sűrű helyet keressenek maguknak. Vizes bőrükre rátapadt a fű meg a fák alatti avar, az asszony hajába még apró ágak is ga- balyodtak, míg Pista elmerült a combjai között és mindketten úgy érezték, hogy hirtelen belőlük nő ki az egész erdő, a sziget leszakad alapjairól, rohan az árban, a hullámok és gyökerek az arcukat verik, és ők segítségért kiáltanak. Arra tértek magukhoz, hogy a bőrük megszáradt és ók kihívó örömmel nevetnek egymás szemébe. Olga fehér combjai kivilágítottak a lombok sötét káoszából, míg egy marék fűvel megtörülközött.- Örökre itt akarok maradni! - kiáltotta Farádi Szabó a mézesen szétnyíló ajkakat mégegyszer megcsókolva.- Én leszek a Pénteked, Robinson - tartotta oda a mellét is Olga.- De akkor egy idő után tele lesz kis Robinsonokkal a sziget, ellenkezett Pista.- Na és? Ha egy női Péntek meg egy kiéhezett Robinson összekerül, mindig ez történik. 1182
