Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 11. szám - Határ Győző: Életút (részlet)
békíthetetlenül szembeszáll az a valláserkölcsi/vallásbölcseleti dualizmus, amely a Gonosznak önálló létet tulajdonít; szeretjük a manichaeizmus nyakába varrni, de perzsa eredetű és eszméje olyan öreg, mint az eszmélkedő emberiség. A harmadik a ma elterjedt és közismert értelmezése a fogalomnak, amely tagadja a szellemet, a szubsztanciát, és mindent a matériára vezet vissza; nagy múltú spekuláció ez is, de erősen kompromittálta, hogy utóbb házasságra lépett a marxizmussal. KL És a három közül melyiket vallód, te? Egyiket sem. A harmadik vulgaritását sohasem szenvedhettem s amúgy is, azóta elhervadt, elvirágzott. A dualizmus-monizmus szembenállásához a vallások közel-keleti triászában, zsidókereszténységben/judaizmusban/iszlám- ban semmi közöm KL Mit hallok! És a „ GOLGHELÓGHI”?! De Lorcsikám! Már meg „sátántisztelőnek” néznél?! Nem olvastad még angol regények első oldalán azt a figyelmeztetést, hogy the opinions expressed are those of the characters and should not be confused with the author’s...'? Ugyanez áll az én regényeimre, színdarabjaimra is: a szereplők nézeteit ne tévesszük össze a szerző nézeteivel. KL Vagyis a te monizmusod...? Az a harmadfélezeréves monizmus, amit az UrBuddha vallott, a Kelet Szókratész Megásza, aki igazában sohasem volt vallásalapító, hanem bölcselő - az ún. „lélekmentes” bölcselet iskolájának a szkolarkhája. Az ő monizmusa annak a meghirdetése, hogy csak egy dimenzió van, a lét dimenziója. A világjelenség egésze ezen a dimenzión játszódik le; a lét a létező létezése - a „metafizika” a képzelgések elcsapongása. A nemlétező fekete macska kerge- tése abban a sötét szobában, amelyben eleve nincs ott, nyávogásának hallgatása a sensus numinis ultrahang-fülcsengése, megoldásvágyának vágyőrülete. Az episztemikus imperatívusz türelmetlensége, amely útrövidítést keres. Transzcendentáliák, metafizikai dimenziók nincsenek, minden itt van a min- denüttben és a mindenütt itt van a létben. Csak egy lét van, A LET és az olyan, hogy „létfölöttiség”, a mi képzeletünk figmentuma. Vagyis Plotinosznak az a tanítása, hogy az istenség (az „Egy” avagy az „Egyedüli Való”) a létfolötti létben van - ez nyelvi idiotizmus; lyukszó; ennek a világon semmi tartalmi jelentése nincs. KL Hát már ilyen hamar beköszönt nálad a filozófia esős évszaka? Nem tartogatnád a végére...? Hát - nem vizelet, hogy tartogassam. KL Maradnának fiatalságod mellett. Édesanyádról és anyai őseidről ha mondanál valamit. Nagyanyámról elmosódott emlékeim vannak, de ő maga is, természettől ilyen volt, a díszletekbe, a környezetbe beleolvadó. Csak nagy sokára tudtam meg, hogy nem igazi nagyanyám volt, az igazi harmincéves korában hirtelen meghalt és az özvegy ember ottmaradt négy gyerekkel; így hát szükségből, ripsz- ropsz, pótmamát keresett a kicsinyekhez. Csak azt sajnálom, hogy semmit nem tanultam tőle oroszul, mint ahogy a középiskolában is, hiába töltötték belém tölcsérrel a tudományt, a nyelveket, nem tanultam az égvilágon semmit. Komisz, vásott, verekedős-nemtanulós kölyök voltam, noha amolyan természetes eszű s ha ragadt is rám valami, nem hitték el. Elkönyveltek „rossz 1085
