Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 10. szám - Berenik Anna: A félremagyarázott Anonymus I. (tanulmány)

2. III. Konrád német-római császár zsaroló harcosait?

3. A pápaságot?

4. Imre vagy Endre király neolatin lovagjait?

5. Vagy van más magyarázat is?

Más megoldáshoz, Kristó útmutatása alapján, de tőle eltérően ugyancsak a Gesta 9. fejezete vezet, mégpedig azáltal, hogy nem hiszek a fordítás helyességében, mert az idézett szövegnek nem találom a reális értelmét. Egészítsük ki a fentebb idézett két mondatot a megelőző harmadikkal, figyelembe véve Kristó másik tanulmányát: „Rómaiak és vlachok Nyesztornál és Anonymusnál” címmel, melyben cáfolja a tudós véleményeket, melyek szerint a Blachok = mai románok azonosak lennének a rómaiak pásztoraival.

Quam terram habitarent sclaui. bulgarii. et Blachii. ac pastores romano- rum. Azt a földet - mondták — szlovének, bolgárok, blachok és a rómaiak pásztorai lakják. (Pais.)

Induljunk ki újra az et és ac kötőszavakból, melyeket Pais csakúgy mint a Gesta legelső mondatában ismételten elhanyagol. A helyes fordítás lenne: ... sclavok, bulgárok és Blachok s / továbbá a rómaiak pásztorai. Vagyis három összetartozó népelemtől elválasztódik egy negyedik, valami másfajta embercsoportosulás. Kristó végeredménye, hogy „nincs ok a vlachok és a rómaiak pásztorai azonosítására”, egyértelműen alátámasztható. A négy csoport közös nevezője, hogy Attila idején Pannónia földjén élhettek. Itt követett el Pais megint egy nagy hibát, mikor a habitarent (Imperf./Konj.) szót jelenben fordította s a 9. századra vonatkoztatta. Hanyagoljuk el egyelőre a három népet, s fordítsuk a hangsúlyt a rómaiak pásztorai-ra.

Bontsuk ketté a fogalmat, s nézzük, van-e más megoldás a rómaiakra a fentieken kívül. Kétségtelenül van, mégpedig az első írásos bizonyítékot Magyarország területén kétszeresen a Szent Koronán találjuk, ahol 1. „a bizánci korona felső részének hátoldalán, a trónuson ülő Krisztussal átellenben fekete szakállas uralkodó képe vonja magára a figyelmünket. ... A görög felirat szerint e férfiú Mihály, a rómaiak (értsd; a bizánciak) császára, a Dukász. ... 2. Bíborban született Konstantin, a rómaiak császára. (Bertényi Iván: A magyar korona története).

Lapozzunk Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai című fordításaiban.

Konstantinus Porphyrogenetus (905-959): „Ha a rómaiak császára besenyőkkel békében van”, ... (35. o.)

Ioannes Skylitzes folytatása (1057-79): „Amikor a magyarok a rómaiakkal való békét felmondták”, ... (95. o.)

A Pantokrator-monostor alapítólevele: „Ioannes, a rómaiaknak Krisztusban, az Istenben hívő bíborbanszületett császára és egyeduralkodója, a Komnenos” (1118- 1143) (113. o.)

II. Isaakios császár levelei (1181-1195 között): „Isaakios, a rómaiaknak Krisztusban, az Istenben hívő császára és egyeduralkodója”, ... (251. o.)

A bizánciak magukat következetesen rómaiaknak nevezték, mint a kiemelt példák a magyar honfoglalás kezdeti idejétől III. Béla koráig is bizonyítják. Anonymus a „római” megjelölés alatt nem érthetett mást, mint Bizáncot, mert a megnevezés minden kétséget kizáróan használatban volt Magyarországon 1204-ig, mikor is a kereszteshadak megdöntötték a „Római császárság”-ot, s ennek helyébe a „Latin császárság” lépett.

Kik voltak a pásztorok? Középkori latin szótáram (LMML) a pásztor szót lelkipásztor, keresztény közösség vezetője, püspök, abbé, egyházközség papja-ként fordítja, s ezzel kapcsolatos jelképes fogalmak, mint főpásztor, pásztorbot, pásztorlevél szavakban, vagy a Jó Pásztor, Egy akol és egy Pásztor kifejezésekben úgy a magyar, mint más nyugat-európai nyelvekben ma is élnek. Johannes Skylitzes a Makedón

942