Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 10. szám - Berenik Anna: A félremagyarázott Anonymus I. (tanulmány)
„Az Anonymus 9. fejezetében előforduló s a Magyarország javaiból Anonymus korában legelő rómaiak értelmezésének kulcsa a Romani szó jelentésének meghatározása.” A kiindulási pont kétségtelenül fontos megfigyelés, s a római fogalom megfejtése legyen további bázisunk. A tanulmányban összegyűjtve kapjuk a különböző szerzők tollából elhangzott véleményeket, melyeket érdemes áttekintenünk. Pais: Romani a Nagy Károly-féle római császárság népeinek gyűjtőneve. Pleidell A.: Anonymus az V-IX/X. századi rómaiakat a maga korában az Alpokban még nagy számban élő s magukat Romanusoknak nevező latin népelemeket a honfoglaló magyarok által Pannóniából kiűzött népek maradványainak tekintette. Tamás Lajos: Anonymus ismerte az erdélyi románokat, a pásztorok élő nyelvhasználatában saját nevükként a Ruman népi nevet hallhatta, s ezt tüstént romanusra javította ki, s ilyen módon a románokat a rómaiakkal azonosította. (Később véleményváltozás történt, Anonymus a Romani kifejezést igenis használhatta „római” és nem „oláh” értelemben.) K. Schünemann: Anonymus romanijai ténylegesen az ókor rómaijai, akiket az iskolapadban ismert meg, és Róma város lakóival a maga korában azonosított. A román történetírás Nicolae Draganu óta Anonymus Romani népével a románt azonosítja. V. D. Koroljuk: A romái elnevezésen a névtelen jegyző valóban rómaiakat értett, az antik rómaiak utódait, akik Attila halála után Pannóniát elfoglalták. Ez a történelmi helyzet azonban csak Anonymus logikai konstrukciója. De a régi rómaiak Anonymus által kitalált utódai — csak egyik jelentése a Romanus terminusnak Anonymusnál. Az anonymusi rómaiak legelője kitételben egy pásztori lét képe tárul fel a szemünk előtt, amely akkor, minden forrással egybehangzóan, éppen Délkelet-Európa voloh népességére jellemző. ifi. Horváth János: Anonymusnál a romani principes „római vezérek”-et jelent, akik elfoglalták Pannóniát. (Kristó megjegyzése: Ez történetileg nem állhat meg, mert a hunok után a források sem nyugat-római, sem kelet-római (bizánci) hódításról nem tudnak e területen”.) (?) Jakubovics: A Magyarország javaiból legelő rómaiak az 1147. évi keresztes hadjárat III. Konrád császár által vezette és a magyar egyházakat megzsaroló németjeire vonatkoznak. Schünemann: A Magyarország javaiból legelő rómaiakon nem lehet németeket érteni, hanem ez a megjelölés Rómára, a pápaságra vonatkozik. Györffy: A rómaiakat elsősorban a nyugatról a királynék kíséretében beköltözött lovagokra értelmezhetjük, akik hatalmas birtokokat szereztek és a királyi tanácsban a magyar főurakat háttérbe szorították. Kristó: Az Anonymus kortásainak számító Hohenstauf-császárok magukat következetesen a rómaiak császárának (romanum Imperator) nevezték. Ha tehát Anonymus idézett passzusának magyarázatakor a Romanus eme jelentéséből indulunk ki, s a Magyarország javaiból legelő rómaiakon egy magyarországi királyné kíséretében bejött előkelőket értjük, a számba jöhető időszak királynéi közül egyedül II. András első feleségére, Gertrúdra illik e minősítés. ... Kinek higgyen az olvasó a nagy választékban, ahol kijelentő mondatok biztonságával, bizonyítékok nélküli elképzelésekkel találkozik, és történészek látnoki képességekkel tudni vélik, hogy a századokkal korábban élő és a középkor szellemében gondolkodó és író P. magister mit hallhatott és javíthatott ki, kit minek tekintett, mit talált ki, miféle logikai konstrukciókat teremtett? Kiket értsünk a rómaiakon? 1. Ablach/oláhokat, akiket a múlt századtól kezdve (1859) románoknak nevezünk? 941
