Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 10. szám - Berenik Anna: A félremagyarázott Anonymus I. (tanulmány)
BERENIK ANNA A félremagyarázott Anonymus I. 1. A NIBEL UNGOK KALANDJAI Az idő kerekén lepergő évszázadok alatt kiveszett Európa népeinek emlékezetéből a valamikor régen, valahol a Rajna mentén élt híres harcosok története, kiknek szerencsecsillaga a középkor küszöbén a hunok elleni harcokban hanyatlott le. „Míg 1755. június 29-én a vorarlbergi Hohenems várának könyvtárában egy hosszú költeményt tartalmazó, valamikor fehér bőrbe kötött pergament kézirat került elő, Aventiure von den Nibelungen címmel, s ezen a szombat estén a régmúltak elfelejtett fegyverforgatói elhagyták az ódon vár könyvtárának homályát, hogy újjászületett hősökként megkezdjék hódító útjukat ezúttal a nagyvilágban.”... „Tudósok analizálták tartalmát, felépítését, formáját, eredetét, színhelyét, erkölcsét, szokásait, vallását. írók újra meg újra feldolgozták. Az egykor szórakoztatásra szánt irodalmi mű óriási hatást gyakorolt a kor ízlésére, gondolkodásmódjára, világnézetére.” (H. Ritter Schaumburg: Die Nibelungen zogen Nordwärts). A 12. századból származó verses elbeszélés a „Jlibelungok kalandjai-ról” a romantika századában német nemzeti eposszá, &Nibelung-Ének-\é nemesedett. Majd előkerültek Izland szigetén az Edda-dalok, melyeket az istenek és a hősök történetére osztott fel a tudomány. Az első részből megszületett a germán mithológia, sohasem hallott nevű istenek, mint Wothan, Fricka, Thor és a többiek Pantheonjával, akikről ma sem határozható meg biztonsággal, hogy a régmúlt időkben a németeknek, akik az események időpotjában még nem léteztek, vagy esetleg más nemzetek hit-, illetve mondavilágát népesítették be. A másik rész szolgált alapul R. Schaumburg kutatása szerrint a Nibelung-énekhez, Attila és a burgundok harcainak történetével. Utóbbiak nevét a magyar népmesék a „burkusok” változatban őrizték meg, akik az ú.n. krimhildi csatában végzetes vereséget szenvedtek a hunoktól. Ezen népirtó küzdelemnek reális történelmi behelyettesítése napjainkig hiányzik, de időpontja a Kr. utáni 5. század második felében meghatározható. A Nibelungok kalandjainak hatására megkezdődött Európában a késő antik kor újraértékelése, amely egy emóciókra épített történelemszemléletet és egy új világ- irodalmi jelenséget hozott magával. Eddig általában a győzőket volt szokás a dicsőség babérjával illetni, ez esetben az ismeretlen legyőzöttek himnuszát harsogta a világ. Európa az új germán istenek pártján állt, akik világraszóló sikereiket a héroszokat megillető wagneri-színpadon új megvilágításban érték el, folytatva egymás közötti gyilkos fondorlataikat, esküszegéseiket, vagy eszmecseréiket a világ megváltási lehetőségei és érthetetlen módon, saját alkonyuk felett. Legnagyobb győzelmük azonban a 18. század második feléhez fűződik, mikor szászok, frízek, thüringiaiak, svábok, poroszok, bajorok és a többiek az ezerévesnek nevezett Német Birodalommá egyesültek. Ebben a politikai aktusban a közösnek vélt romantikus hősi múlt kétségtelenül közrejátszott. (Majd századunkban a Walkurök csatakürtjeinek hangjai mellett a népek milliói meneteltek Európa tömegsírjaiba.) 935
