Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 9. szám - Kiss Zoltán: Vértartomány (próza)

az előző hónapban elszigetelt, felbomlasztott vagy likvidált szavak listáját; konyakot szürcsölve áradoztak arról, hogyan lehet lehallgatni egy szót, vagy egy négerként felhasznált kósza kötőszóval hogyan lehet titkos nyelvi behatolással dallamos technikát telepíteni véralkatunktól idegen kifejezésekre. Vagy: hogyan lehet lejáratni egy szót? Pressziós alapon miképpen kell beszervezni egy rossz szórendű mondatot? Melyek a hazafias, önként csatlakozó hangsúlyok?

A Gyors Nevűék egy kollégiumi férőhelyben szervezték meg a találkámat a 17—M798 fedőnevű vértartományi logopédus kurvával. Különös találkozás volt, nem tagadom, abban a kollégiumi szobában, ahol az ágy mellett foltos ruháikban gyereklányok nyüzsögtek, kinn, az udvaron pedig egy fecskés férfi, midőn a lényegre térhettem volna, fejest ugrott az emésztőgödörbe, aztán a partra kikapaszkodva ürülékhurkákat öklendezett.

A logopédus nőnek azt modtam: most nagyon meg foglak dugni. Persze megzavartak a ténfergő lánykák, magömlés ezért ott nem patakzott, pedig harisnyatartót is viselt, vöröset.

Vértartományban nyilvános WC-k és mosdók vannak, ahová titkos, gur- gulázó hangrendű jelszavak ajakbiggyesztés melletti elmormogása után kaphatunk bizalommal kitüntető bebocsátást. A WC-tartályokból és a zuhanyozórózsákból vér folyik, amit meg lehet inni. Kiemelt főoperatív tisztek, illetve az alosztályvezetők csak zuhanyozórózsából isznak vért.

Vértartomány egyébként turistaparadicsom. A turisták nagy része aktív nyelvművelő és vérivó. Rituális filmvetítésen — egy tökmagszagú moziban — dermesztő képsorokat vetítenek, minek hatására a nem vérivó beszédhibás turista ültőhelyéből felugrik, és kiegyenesedve marad. Innen látszik, kit nem csapoltak meg még. Én se ugrálok, ezért aztán vérivó barátaim, köztük a Gyors Nevű Ember, megrónak, mondván, miért nem vállalom a rituális leszívást. Erre csak legyinteni szoktam volt azelőtt, hogy nem lettem magam is vérivó - mint megrögzött selyp.

Aztán az ugrálás nélkül beavattak; jött két ellenséges kinézetű százados vérivó, akik elkaptak, felemeltek a levegőbe, és rátapadtak a nyakamra, miközben mindenféle szolgálati jegyekre hivatkoztak. Lábam közé ugrott valamelyikük, vagy talán egy harmadik: szóltam neki, hagynák abba, úgy is szájba vizelem. A lábam közötti untermann, illetve hölgy, egy kiemelt főoperatív tiszt, aki szőkére festett, ondolált hajat viselt, rettegve kiugrott alólam - későn, mert akkor én már le voltam szíva, és nem voltam többé selyp.

Mondták, olyan a vérem íze, mint a Metaxáé.

812