Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 8. szám - BATTHYÁNY-STRATTMANN LÁSZLÓ EMÉKEZETE - Puskely Mária: Jegyzetek egy boldog házasságról

Az eseményt mindketten megörökítették: Laci szűkszavún csak a tényt, Mizl lelkesedéssel. 1907. márc. 30-án helyezték Isten irgalma elé addigi életük minden bűnét és botlását, aztán - mint két boldog kamasz - fölmentek a tengerpart fölé emelkedő dombra, Laci apró darabokra tépte bűnei lajstromát és beleszórta a tengerbe. A múltat minden árnyával és hordalékával elsodorta az irgalmas Szeretet óceánja. Új emberként tértek vissza Köpcsénybe. 1909-ben Mizl kislánynak adott életet, aki az Anna nevet kapta. 1910-ben a kis Ivy (Iván) látta meg a napvilágot, 1911-ben Blanki: 1911. jún. 23. Blanki Jézus Szíve ünnepén született. (Laci jegyzete.) A féijét mindenben segítő és immár hét gyermeket nevelő Mizl lelkületére jellemző a következő apróság, amit természetesen férje figyelt meg és jegyzett le: Milyen szép is az én hitvesem lelke! Az úton visszalépett, nehogy eltaposson egy kis férget, arra kérve Istent, hogy őhozzá, fóldi féreghez is legyen irgalmas. (Jegyzet) A kicsik lelkének alakulását figyelve ilyeneket jegyzett fel: Ödön a templomban megcsodálta a Gyermek-Jézus szobrot, s mivel a földgömböt labdának vélte, kérte, dobja oda neki! Máskor meg Ancsi üvegcseresznyét vitt be a Szűzanyának, de figyelmeztette: ne egyen belőle, mert nem igazi! 1912-ben megszületett a kis Józsi, 1914-ben Gitta; a nagyobbak, főképp Lili, már besegítettek a gyermekgondozásba. A köpcsényi kastély valóságos gyerekparadicsom, a látogatók hol indiánsátrakba, hol meg vadászfegyverekbe, Flóbert-puskába, kisvonatba, hintalóba stb. botlottak. A karácsonyt úgy kezdték ünnepelni, hogy jó hamar felállították a barlangot, aztán tőle messze mindegyik gyereket bárányka jelképezett. Az esti lelkiismeretvizsgálat eredményeképp aztán ki előre, ki meg hátrább lépett... A fontos csak az volt, hogy Jézus születésnapjára mind ott legyenek a jászol körül! A gyerekek természetes egyszerűséggel nőttek bele a hit életébe. Reggel szentmise, ahol elsőáldozásukat követően már a gyerekek is mind áldoztak, az apa és valamelyik fiú ministrált, a lányok díszítették az oltárt, az apa, majd később Ödön és Ancsi harmóniumoztak, s persze mindnyájan énekeltek. Nem voltak Trapp-család, de mindegyik szívből fújta. A szentmise után az apa rövid hálaadást tartott, s ezen kis erénygyakorlatot kapott mindenki: ezt meg ezt tehetem ma az Úr Jézusért. Batthyány Erzsébet, dr. Batthyány legkisebb húga, emlékeiből: A köpcsényi család élete valósággal eszményszámba ment. A szülők minden gondolata a gyermekek körül forgott, s minden igyekezetük arra irányult, hogy istenfélő, becsületes embereket neveljenek belőlük... László testvér sokszor mondta: - Én mindent megengedek gyermekeimnek, ami nem bűn. Egyszer csodálkozva láttam, hogy egyik gyerek jóízűen cigarettázik.- De Laci - kérdeztem meglepődve - te megengeded, hogy gyermekeid cigarettázza nak?- Igen, - felelte mosolyogva. - Mérsékelten megengedem, mert lásd, ha eltiltom, titokban mégis csak meg fogják tenni, nekem pedig többet ér gyermekeim őszintesége, mint a néhanapján elszívott egynéhány cigaretta. Ilyenformán ritka bizalomteljes viszony fejlődött ki apa és gyermekei között, akiknek soha a legkisebb rejtegetnivalójuk sem volt előtte. Reggeltől-estig el volt foglalva betegeivel, de azért az este megint a gyermekeké volt. Csodálatosan bele tudott illeszkedni a legkisebb gyermek gorulqlatmenetébe is, s úgy eljátszogatott velük, mintha maga is gyermek lett volna. Együtt fúrtak, 731

Next

/
Thumbnails
Contents