Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 8. szám - BATTHYÁNY-STRATTMANN LÁSZLÓ EMÉKEZETE - Tibola Imre: A másokat szolgáló emberi élet...
családjának, sem neki, sőt még a vagyonának sem lesz semmi bántódása. Hiszen ő valósította meg igazán a testvériség eszményét. Ezt mindenki tapasztalta. Nemcsak vagyonát osztotta meg a nélkülözőkkel, de sokkal többet adott, mert a szegényeknek, betegeknek szentelte tudását, és nekik adta emberszerető szívének minden szeretetét. Mikor hazajöttek Köpcsénybe, mindenüket a legnagyobb rendben, a helyén találták. Míg más kastélyokat, nemesi kúriákat teljesen kifosztottak a forradalmi időkben, addig Batthyány kastélyában még a gyermekek félbehagyott kézimunkái is a helyükön voltak. Az egyik kislány, amikor a szokott helyén megtalálta a kézimunkáját, csodálkozva szaladt édesapjához, hogy elújságolja neki, ő még a kommunistáktól is ajándékot kapott. Sokkal több pamut volt a kosárban, mint mielőtt elmentek. Körmenden is hasonló öröm fogadta őket. A zongorára tettek egy levelet sok aláírással. A szöveg így hangzott: „Miért teccet elmenni. Maga herceg úr a mi jótevőnk, nem történ volna semmi, sőt!” A trianoni békeszerződés következtében vagyonának nagy része az elcsatolt területekhez került. Ezeket névleges összegekért el kellett adnia. Nem kétséges előtte, hogy Magyarországon marad családjával. Hiszen mindig is magyarnak tartotta magát. Feleségétől is megkövetelte, hogy megtanuljon magyarul. A köpcsényi kórházától is meg kellett válnia. Átadta a burgenlandi tartománynak, de azzal a kikötéssel, hogy valahányszor Köpcsénybe megy, akkor benne operálhasson. Körmenden anyagi lehetőségei már nem tették lehetővé, hogy a köpcsényihez hasonló nagy kórházat építsen ki. Maradt a szemészet és a kibővített ambulancia a főépületben. A hét három napján operált, három napján pedig rendelt. Ápolásra sikerült megnyernie sógornőjét, felesége húgát, Coreth Lillyt és a keresztes nővérektől két kedvesnővért. Körmenden teljesedett ki mindenkire sugárzó emberszeretete. Itt is a betegek tapasztalják első helyen azt a melegséget, mely lényéből árad. Érezték, hogy legfontosabb feladatának a betegek gyógyítását tartja. Hallottak arról - hiszen legendák vették körül személyét -, hogy orvosi táskáját mindig magával vitte, bárhova ment. Általában télen szokott üdülni családjával, legtöbbször a tengerparton. Az üdülő vendégek naponta keresték fel ott is, hogy igénybe vegyék orvosi szolgálatát. Egyszer - 1907-es naplójában ő maga is említi - Nizzában motorkerékpárt vásárolt, és azzal járta a betegeket. Órákat töltött el velük, házi orvosaikkal konzultált és gazdag tudásából, tapasztalataiból jószívvel segítette azok munkáját is. Másodrendűek voltak a családi kirándulások, fürdőzések és programok. Az egyik este Nizzában vendégei voltak. Beteglátogató útjáról későn érkezett haza, és csak kevés időt tölthetett velük. Kicsit bántotta a dolog, naplójába megnyugtatásul mégis azt írta, nem volt ez baj, hisz a vendégek egészségesek voltak, és ő leginkább a betegekkel szeret lenni. Ha valaki betegként jött hozzá, azt ő mindig barátként tudta fogadni. Fáradhatatlan volt a betegek szolgálatában. Körmendről többször utazott Grazba. Ott szokta nagyobb bevásárlásait a család részére megtenni. Orvosi hivatását még ez ideig sem szüneteltette. Levelet írt előre Grazba, a kórház szemészeti osztályára, és arra kérte őket, ha végez a bevásárlással, engedjék meg neki, hogy szemműtétet végezhessen. Olyan eset is előfordult, hogy nem jelezte előre érkezését. Váratlanul megjelent a szemészeten a műtő előtt és szolgálatra jelentkezett. Az orvosok is tapasztalták ezt a rendkívüli hivatásszeretetet, a betegek érdekében végzett fáradhatatlan munkáját. Dr. Zajiczek fel is jegyezte róla: „Egész orvosi praxisom alatt, sem Európában, sem Amerikában nem találkoztam még egy olyan orvossal, aki keresztény orvosi hivatását oly teljesen betöltötte volna, mint dr. Batthyány László. Nemcsak orvos volt a hercegek között, hanem herceg az orvosok között.” Körmendi szemkórházába maga mellé segítőnek dr. Ajtay Máriát alkalmazta. 0 jegyezte fel róla: „A szíve, lelke teljesen összeforrott a kórházával, a betegeivel. Ugyannyira, hogy mikor kórházától hosszabb ideig kénytelen távol lenni, akkor is minden két hétben grafikonos, a legrészletesebb kimutatást kellett utánaküldeni a kórház és az 719
