Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 8. szám - Szilasi László: Jókai és Rudolf királyfi (Egy írói magánnyomozás értelmezése) (tanulmány)
ekkor már Rudolf körül kialakult egy osztrák háborús párt. Végül 1887. január 11-én, amikor Bismarck kijelentette, hogy Németországot a legcsekélyebb mértékben sem érinti a Balkán Ügye, Rudolf terve végleg lekerül a napirendről. Pedig „a háborúban legalább beszéltethet magáról az ember”, mondta egyszer Rudolf egyik legtartalmasabb, szándéktalan vallomásában. És Jókainak talán abban is igaza volt, hogy Rudolf a nihil országának előretörését is világosan érzékelte. A Moritz Szeps-hez írt levelekből világos, hogy felismerte a köznapiság, az anyag és az anyagiság előretörését, ezt látta a sovinizmusokban csakúgy, mint a nihilisták merényleteiben, érezte az eljövendő káoszt, képzett történészként talán sejtett valamit a Monarchia bukása utáni nemzeti partikulariz- musok vigasztalan harcából. Attól félt, hogy épp a megfékezhetetlen Oroszország fogja kitermelni igazán nagy tömegben azt a tömegembert, akit csak a szisztematikus terror tarthat majd féken. 1887 végén Rudolf trónörökös megvásárol egy igen kedvező fekvésű kis kastélyt a Wiener Waldban, hogy legyen egy közeli vadászkastélya is: Mayerlinget. Egy év múlva egy este azt mondja régi barátnőjének, Mitzi Casparnak: „Szarok az uralkodásra. Csinálja csak Franci (Ferenc Ferdinand főherceg) ezt az egészet.” Majd néhány nappal később egy lóversenyen megismerkedik Mary Vetserával, és feleslegesen, reménytelenül titkolózni kezd. De végül is: létezhet e erotikusabb izgalom, mint kijátszani egy egész birodalom titkosrendőrségét? Jókai ezt így mondja: „A sorsintéző hatalom pedig nem kedvez a kimagasló alakoknak, a kik világtörténetet akarnak csinálni, Letörli őket, kíméletlen mindent nivelláló kézzel, az idők lapjáról; s a kit nem öl meg fegyverrel, miriggyel, abból karrikatúrát csinál: úgy semmisíti meg. [...] A sors nem akarja nagyranevelni a világtörténet siettetőit. A fold nem akarja viselni az óriásokat. Ellenben Istenkéz oltalmazza azokat, a kik a történetnélküli korszakot fenntartják. Ércpaizzsal takarja be azt az uralkodót és családját, ki a békének őre Északon, a legiszonyúbb katastrópha alatt; s acélvérttel burkolja be annak a fennkölt koronás úrnak a szívét, ki a vihart zabolán tartja, hogy ez a királyi szív a sors legvégső csapása alatt meg ne törjön, s ád dicső uralkodónknak új erőt a századot befejezni s a magyar nemzet életét az új évezredbe átvezetni. [...] Rudolf lelkét megtörte az az emberfölötti ellenmondó helyzet, egy világtörténelmi missziónak ráruházása s annak a korszellem általi elítéltetése között”. A történelmet nem lehet siettetni. Illetve, talán pontosabban, Jókai szerint az idő, amiben élünk, nem kontinuus. Vannak történő idők, ezeket történelemnek nevezzük, és vannak történetnélküli idők, amit az emberek békének hívnak. Háború és béke: sorsintéző hatalom, Istenkéz vigyáz az intervallumok rendjére. Ha a személyes misszió és a korszellem minősége nem azonos, a missziót hordozó személynek buknia kell. A világ rendjét mégsem a hősök hordozzák, hanem a korszellem. Hatékony tett csak a kettő harmóniájában lehetséges. Talán épp ezért, korszak és ember harmóniája miatt győzhetnek mindig Jókai hősei. Az elbukó ember nem regénytéma, tanító példa csupán: „Őt csak azért adta nekünk a sors, hogy veszteségünk nagyságát megsirattassa velünk. [...] ... A kinek a lelke tud magasabbra szállni, s nincs hozzátapadva a mindennapi sárhoz, a ki még hisz ideális világban, s nem keresi minden eseménynek az okát a paradicsomi átokban, az kitalálhatja, hogy miért múlt el az égről az Ophiucus fényes új csillaga! Nekem erős hitem, melytől meg nem válók, hogy az örökké felejthetetlen Rudolf trónörökös balvégzete a világbékének hozott önáldozat vala...” A nem-harmonikus missziók hordozóinak nincs más választásuk, mint önmaguk elpusztítása, hiszen így a korszellem igazsága is érintetlen marad, s nem tékozolják el ártón küldetésük tartalmát sem. Ez hát a keresett indíték: a világ harmóniájának érintetlen megőrzése. Rudolf Jókai fogalmai szerint sem volt harmonikus ember. Ezért, ezért és nem 709
