Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 1. szám - Vékony Gábor: Anonymus kora és korhűsége I. (tanulmány)

hetetlennek kell tartanunk. Mert hiszen egy favázas, faszerkezetű várat meglétekor mindennek lehet nevezni, csak földvárnak nem, mint az előzőekből kiderülhetett. A pusztulási sebesség ismeretében azt kell mondjuk, hogy Anonymus - vagy forrása - legfeljebb egy generációs időszak, tehát harminc év után írhatta egy egykor létező várról azt, hogy „földvár”. Hasonló eredményre juthatnánk Anonymus többi „földvára” esetében, s ezt csak azért nem tehetjük, mert a feltártaknál hiteles közléseink nincsenek, hiszen a publikációk elsősorban a keletkezés időpontjára, s nem a felhagyásra figyelnek.

Idéznünk kell azonban Alpár várának adatait. Bóna I. szerint a vár építése a XII. század második felére, a tárgyi emlékek alapján a XII. század végére tehető (Bóna I- Nováki Gy.: i. m. 103). Anonymus az általa honfoglalás előtti, tehát IX. századi Salanus vezér váraként említi Alpárt (SRH I. 56). Ez egyébként nála létező vár, mi több nem földvárként, hanem castrum, tehát várként, sőt egyszer „castrum fortissimum de terra”, vagyis erős földvár (Csongrád) mellett (c.40, SRH I. 84). A két hely, „castrum Olpar” és „castrum ... de terra ... Surungrad” különbségtétele lehetne véletlen is. Aligha az azonban. Hiszen bizonyosak lehetünk abban, hogy itt egy álló vár, amott pedig csak emlékekben élő említésével állunk szemben. Anonymus „castrum” és „castrum terreum”, ill. „castrum de terra” különbségtevéseit talán mégis komolyan kell vennünk, mert az egyik esetben álló vár, a másikban egy egykor létezett várról eshet szó. Alpár ugyanakkor egy honfoglalás előtti erődítmény és nem „földvár”! Ilyen hibát (a hibákra később visszatérnék), egy 1200 körül, vagy akár 1210-ben, de egyáltalán 1220-ig író szerző nem követhetne el. A XII. század végén épült Alpár várát, mint sokkal régebbit emlegetni? Hiszen 1200 körül még tudják, hogy mikor épült, így honfoglalás előtti volta azonnal megkérdőjelezhető.

Nem gondolnám, hogy ezek után bárki régész kételkednék Anonymus kései keltezésében. A (csupán) történészek persze igen, hiszen csak a régészeti keltezést kell kétségbe vonniuk. De íme álljon itt Anonymus egy másik vára. Bors seregével Zólyom erdejéig vonult és „maximam munitionem de lapidibus (kiemelésem V. G.) facéré precepit, quod nunc castrum Borssed Zouolvn vocatur” (c. 34. SRH I. 76). „kőből igen nagy erősséget építtetett” fordítja ezt Paizs D. („igen nagy kőerősséget építtete” Szabó

K.). Ehhez egy jellegzetes szöveget kell azonnal idéznünk: „Az Anonymus említette zólyomi földvár (kiemelés V. G.) a királyi uradalom korában ment tönkre.” (Fügedi E.: i. m. 29., 69. j.). „de lapidibus”, kövekből nyalván könnyű lehetett „földvárat” emelni, de nem ez az elnézés lényeges most. Hanem az, hogy a zólyomi vár építőjét és építésének időpontját jól ismerjük. Hadd folytassam az előbbi idézetet: „... a hegyen emelt (és ma „pusztavámak” nevezett) várra az első adat a bátaszéki privilégiumban található 1254 (HO VI. 76, RA 1013), 1246 datum in Zolum sub Castro Polona (ÁUO II. 189, RA 836) az új zólyomi várra vonatkozik, ebben az esetben építése 1242-1246” (Fügedi E.: i. h.). Ehhez talán nem kell megjegyzés. A bizonytalanságok ellenére a zólyomi kővárra az első biztos adat 1254-ből származik, IV. Béla 1255-ben, aug. 30. ad ki egy oklevelet „magister Pertoldus lapicida noster” számára a királyi várak építésében tett szolgálataiért (RegArp. 1051). Anonymus kővárról tesz emh'tést - ami nyilván nem „földvár” - ilyen pedig az adatok alapján a tatárjárás előtt nem épült Zólyomban. Hogy ezt egy történetíró „honfoglalás korinak” emlegesse, ahhoz megint csak egy bizonyos időnek el kellett telnie. Ez az idő megint legkevesebb egy emberöltő kell legyen, azaz, Anonymus művének megírása ez esetben nem képzelhető el az 1270-es évek előtt. Annál inkább így van ez, mert Zólyomban fogadta IV. Béla Piano Carpinit 1247 nyarán (Györffy GyNapkelet felfedezése. Bp. 1965. 31). Mivel a zólyomi kővár Anonymus korában régi kellett, hogy legyen - mert hiszen visszahelyezhető a honfoglalás korra - 1270 előtt művének megírásával nem számolhatunk.

Ügy gondolom, ennyi is elég lenne ahhoz, hogy kételyeket ébresszen Anonymus bevett keltezésével szemben. Mehetünk azonban a régészeti vonatkozásokban tovább is: „Vsubuu et Velec per balistas C.XXV milites occiderunt” (c. 51. SRH I. 104) - Szabó

65