Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 5. szám - Takács Imre: Reménytelen utószó - sokadszorra

A Vallvadir az egyik különös módon csodálatos darabja Nagy László költé­szetének. A közösségért áldozó ember csak megbukat ott sága értelmében em- líttetik, a többi a megbukat ott ság után maradt ember. - vállalható - átlátható- fölfogható - elfogható - elrejthető - megköthető - báb-csecsemő - eltörhető- májusian szétfröccsenő ­Nem törtem magam azzal, hogy a címnek fcilírt szót megfejtsem. Egy­valaki aztán gyötört a megfejtés igényével. Mondta: Addig ülök Szécsi Margit lakásának a küszöbén, amíg nem találkozhatok vele, és meg nem kérdezhetem tőle...- A Margit megrémülne, ha téged a küszöbén ülve meglátna. Véletlen hozta csak, hogy találkoztam Szécsi Margittal, és akkor rákér­deztem a Vallvadirra.- Azt hiszem, kitalált szó - ezt válaszolta Margit. (Ezen belül — ezt már én mondom — spanyolos, portugálos, délamerikás hangulatú, de mindez a mondanivaló tekintetében közömbös. Ha mégis célzó, akkor a sejtelemmé vált költői énre célzó.) * A szívhalál elleni mentőszolgálat telefonszáma az Egyesület Államok egész területén: 911. (Azóta ez már nem így van. Egy távoli rokonom él New York­ban, ott asztaloskodik, és tőle tudom, hogy időközben a leírtnál korszerűbb hálózatot építettek már ki. Tehát a 911-es számot hívni már értelmetlen lenne.) Itt aligha segíthetett volna kedves orvosi tanács. A nitroglycerin besze­désének a szándéka is alig érhetett volna meg ezzel: Vékony üvegcsizmám csupa pír, ma is eleven... A személyi belső elszántság, a személyiség-azonosság igénye, „világos őrü­lete”, ha nem láthatta is őt így ekképpen senki emberfia, lekopaszította az élet akaratát. Elhalványult, elvékonyult a szelíd és falusias módon becsületes fiú a „megbukatott” nemzeti hős mellett, aki azt hitte, mert így hitte: „s mint málnaszín láng // egy üvegszilánk // a tőr övemen.” Egy üvegszilánk a tőr övemen. Egy üvegszilánk - hát jó! Ez egy önként magunkra szabott tündérség. Nem lehetséges más meg­oldás. A fenevadak addig gyilkolnak, míg ki nem irtják egymást. Amíg föl nem égetik mind a Bognár Nagy Bélák földjét! Ég a falu, meg kell mepteni a kis csődört! Szóltam már a becéző kedvességéről Nagy Lászlónak. Ez a málnaszín láng / / egy üvegszilánk 11 a tőr övemen: ő önmaga picinységes fólfegyve- rezettségének bájos, bűbájos, a maga szomorúságában is kedves becézése. Ilyen volt az ön-szeretése. Végpontos. Végzetes-pontos. Mert hogy „az embergyalázök szutykát / / erővel győzze a szív, / / szép szóval a száj!” (József Attila). Talán a kvantumelmélet tudna magyarázatot adni arra, hogy mikor és mitől és milyen önvédelem-hiányban, már-már akarattalanság-betegségben 457

Next

/
Thumbnails
Contents