Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 5. szám - Cselényi László: Acetilén ágyak (szöveg)
Csallóköz csúf virága aztán elomlik ismét fejünkről a babért a hite gőzhengereket anonymus fia e két halálra csókolt szerető hogy nincs erőd hozzá? itt van érsekujvár göcsörtös ujja a kiskertek a kivirágzott nézd apád ráncos krisztus-arca két nagy ellenfél: múlt jövő alup-tolma viszony-haza észak cirok sarkai azóta bennem valami furcsa bú ki tudta hogy együtt utaztok de nem tudod nagyon és álmodott tovább a mi lett volna hullámain s ázsia európa fáj hogy így történt de mit lehet csinálni ki is sethette volna valaha észak cirok sarkai azóta süvít a szél tízszer porig és fúj a szél kegyetlenül kit nem tudni földre gyűrni elnyeli őt is az idő torka elnyeli mint a csontot pokol tüdősorvasztó malma roppan a rozzant háztető égett vihar keretezi élveteg ruhája réveteg hogy egyszer közünk lesz egymáshoz ó ha eltelik egy idő amíg belenyugszi k násza bizsergett vérünkben a puszta fiainak vak dühe szenvedélye az ember s úgy lehet te se bánod meg hogy nem ismertelek volna meg soha élveteg ruhája réveteg miért nézett olyan haragosan akkor fogadd be a vándort aki eddig csupán tüskenyáj kiárusított szégyen csillagos napjaid földeli ónhomály karcsú jéghomlokú hová lettél hová jegenye-csuklya telepített ágyék elvarázsolt kör en önmagában égett hova hagysz ily méltatlanságot nagy isten ólomcserepes förgeteg hisz te most nagyon messze jársz megjön megint a fecske-frász aztán megint az átkozott szombat vasárnap esték füstös-ven kocsmaaljban torz egű furcsa tájak ólomcserepes förgeteg mint vészéi te két förtelmes mondom én már s mindhiába vágyott útját ölfa állta szelíd pogácsa kilenc szálú szélben hallod gyémántszemű ne bánts nem nyughatom szemem az ég kitárt keblein nyugtatom sokszorosított üveglaktanya bükkfa mogyorófa - látni az egészet többet nem akartam soha nem leszek nővére jéghideg lelet festett menyország szárnyszegett borozgatván emlékeit gyűlik az epe megkopik körmön szájon a festék tíz úsz öreg hiány kalitka rabja vagy nővére jéghideg lelet újra s újra föl értitek? viszi a port tépi a fát apám te sokat szenvedett csipkebokor-álruhában elindul társait keresni mégis betegség-győző mártír gyökerestül robbantja szét csikorognak a sors-csapágy pazarolta most is kovakincsen ki gondolta hogy idegen cseh tájak 434
