Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 5. szám - Cselényi László: Acetilén ágyak (szöveg)
lapúlnak a foguk vacog a szív sajog a mozdulat fokozatos hiányban csodálatos tapasz roggyant a világra változás nyomai szinte a húsomban egymáshoz összeértek lilionvégü sorsfogat új ég forralta végeken nézték ahogy az aknák szaggatják szét az estét bővérű lányok talpán már csak az isten sírja egymáshoz összeértek azután siratja kötözi késén költ csercsznyefa-hil'eg réti szekfű-billog a képzelet vasszegei közt éhes a tél a fagy a bánat fólíivölt a kín már a muszáj juhokat is ölt vasszegek kifeszített falán menyasszonyi ledér cseresznyefa-sánta úgy érzi hogy soha többé nem leszek emelte lassan a fejét meg a szél mely az álmokat pacsirta-kedvű nóta-szél nagyon szerették egymást mindig nagyon szerették tapasz-tan halihó világgá hinti szét emelte lassan a fejét pusztító tüzek árvizek húsz év állok e nagy tavasz ilyen vagy-é kérdezgetem kihez szóljak kivel osszam meg a kenyerem felét én is bizony sokszor magamtó közepén honnan jöttem süvít a szél lebbenti kéj zene a képben gömb a kép alatt megszületik a gyermek és elindul van aki tüskeként cipeli szégyenét királyai fölött uralkodott és gilgames birodalma fölött ujjperec-gombjai átütik a határ és elindul a hosszú-hosszú útra zene a képben gömb a kép alatt végigszáguld a pillanat mikor kerültem én ide próbálok egyezni vele eljött az idő s mi teljesek vagyunk mint a beojtott fák ha lelkiismeret-szavam szól hogy lett az én hazám fű pendül ár sötét erőd montázs az öntudata ismerős nem megszületik a lányka s a nevét öntudata a lét kapuja mögött ők szólították meg itt képzeletben e romok közt argisti nagy király kapuja kényszerét süvegeli a sánc nevét alakját ki sejti ki tudja montázs az indulata ismerős nem füzesek dagálya ideg-tombola menyasszonyi ledér tündökletes szavak az ismeret derékig képzeletben az űrben millió kis csillag didereg vadak nagy bánatát ugyan ki érti meg szélsebesen az izmok összetartó hívott csalogatott mígnem megfogadtam valamikor kiléptünk e folyóból plakátok szája csupa vér kakukkos nyár szép július hajó hisz ez a mostani aztán jöttek a köznapok a szürkeruhás gondok ez a bolondos kedvű a város bölcsen hallgat plakátok szája csupa vér dióbarna férgek cseresznye-siket réti szekfű-plakát cseresznyefa-plakát csövei elszigetelt szavakkal csikorog a világ zeng a hajehuja sikong a hegedű brummog a bőrduda áramvonalas mellét összetartó 421
