Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 4. szám - Vékony Gábor: Anonymus kora és korhűsége IV. (tanulmány)
Csák-pártisága, ugyanakkor a Kán-nemzetséggel való szembenállása, amely egyben az anyakirálynéval, Kun Erzsébettel szembeni ellentétet is jelent. A munka egy példányban készült (nem tekintve az előzetes fogalmazványokat), s 1273-76 között Veszprémben még olvasták. A veszprémi egyház 1276 május-júniusi feldúlásakor elveszett, valószínűleg már ekkor külföldre került. A XVII. század elejéig, amikor Bécsben bukkan föl, sorsáról semmit sem tudunk, tehát több mint három évszázadon át lappang, hogy aztán a körülötte zajló viták mostanra harmadfélszázados történetet tudjanak maguk mögött. Megjegyezzük, hogy Pál, mint pozsonyi prépost az egyik első Anonymus-jelölt volt (pontosabban a második: Pray, Georgius: Dissertationes histori- co-criticae in Annales veteres Hunnorum, Avarum et Hungarorum. Vindobonae 1774. IV. 73). Lesz-e az utolsó? KIEGÉSZÍTÉSEK ÉS JAVÍTÁSOK 1. A kéziratomat olvasó Kubinyi András figyelmeztetett arra, hogy Szent Erzsébetről írott mondatom nem fedi a valóságot. Valóban így van. Azt írtam ugyanis, hogy „Erzsébet szentségét Magyarországon (többnyire - Kubinyi megjegyzése utáni kiegészítés) nem ismerik.” Énnek adatolására Mályuszra hivatkoztam, aki az idézett helyen a következőket írja: „Tartózkodóbban, mint vámók, szólt Ákos mester Szt. Erzsébetről. Feltűnő, hogy nem emlékezik meg királya lányának szentté avatásáról (1235). ... Szűkszavúságát látva kétszeresen feltűnő, mily részleteket tart megemlítésre érdemesnek Erzsébet férjéről ... (Mályusz Elemér: Az V. István-kori gesta i. m. 116). Mindenesetre feltűnő, hogy amikor Ákos mester a türingiai tartománygrófról mintegy szentként emlékezik meg, a kanonizált Árpád-házi Erzsébet esetében egész egyszerűen nem szól ennek szent voltáról. Erzsébet tisztelete a XIII. században elsősorban, illetve majdnem kizárólagosan németekhez kapcsolható (Sz. Jónás Ilona: Árpád-házi Szent Erzsébet i. m. 182 kk), a legkorábban 1238-ban épült nagyszombati kápolna is német ferencesekhez kapcsolható. A „glória Tteutoniae”, Németország ékessége legfeljebb az újkorra lett igazán magyar szent Magyarországon. Ennek ellenére teljesen kizárt, hogy bárki is figyelmen kívül hagyhatta volna Erzsébet szent voltát a királyi család közvetlen környezetében. így aztán másra nem igen gondolhatunk, mint arra, hogy Ákos mester éppen jól bemutatható Árpád-ház ellenessége miatt hallgat Erzsébet szentségéről. A „sancti reges et duces” kifejezéshez ennek ellenére is szükséges Árpád-házi Margit. Nem azért, mert Anonymus figyelmen kívül hagyta volna Szent Erzsébetet, hanem azért, mert a duces nyelvileg jobban magyarázható, ha ebbe Margitot is beleértjük. Ha a többes jelölés öt személyre vonatkozik, s nem kettő-kettőre, akkor természetesebb az Anonymusnál használt kifejezés, akár magyarul, akár latinul (vö. „Két egytestvér” Arany János). Joggal kifogásolta Kubinyi András azt is, hogy Szilágyi Loránd munkáját valami professzorától kapott feladatnak minősítettem. Természetesen nem az volt. Ha azonban tudjuk, hogy Szilágyi munkája egyértelműen, Konrad Heilig dolgozatával szemben íródott, s elolvassuk Domanovszky Sándor ezt cáfoló dolgozatát (Száz. 1933. 38 kk, 163 kk), akkor tisztában lehetünk azzal, hogy itt az akkori budapesti középkorkutatás „kényszerítette” közvetve-közvetlenül Szilágyit munkájának megírására - a cél Heilig eredményeinek elutasítása volt, III. Béla korának bizonyítása II. Bélával szemben, ez Szilágyi munkájából, aki az esetleges IV. Béla-kori adatokat figyelembe sem veszi, világosan kiderül. Tehát Szilágyi munkája korántsem Anonymus teljes vizsgálatának igényével íródott, csak II. Béla korának cáfolatául, nem csak Heilig, hanem a magyar nyelvészek akkori közfelfogásával szemben is (s nyilván nem véletlen, hogy Szentpétery Imre a Scriptores II. kötetében közli Szilágyi dolgozatának rövid változatát -1938-ban!). 373
