Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 4. szám - Vékony Gábor: Anonymus kora és korhűsége IV. (tanulmány)

kiváltott, személyes ellentét is erősítette. A veszprémi püspökség és a budai (óbudai) káptalan között több évtizedes harc folyt különböző Buda környéki birtokokért. Ákos mester 1254-1273 között volt budai prépost (Györffy György: Krónikáink i. m. 159, Mályusz Elemér: Az V. István-kori gesta i. m. 71). Ebben az időben, 1269. október 3-án adja vissza IV. Béla Pál veszprémi püspök panaszára a veszprémi egyháznak azoknak a helyeknek a tizedeit és borvámait, amelyeket a budai egyház (capitulum Budensis) elfoglalt (RegArp. 1617., Gárdonyi Albert: Budapest i. m. 103, nr. 89). Aligha véletlen, hogy Anonymus éppen e birtokok egyikén, a banai vagy fehéregyházi Szűz Mária templománál temeti el Árpádot (SRH I. 106), csak találgathatjuk, hogy eme ötletének volt-e valami közvetlenebb célja is. Mindenesetre a Gesta megírásának egyéb okokon kívül a veszprémi püspök és az óbudai prépost ellentéte is előidézője lehet, s az sem lehetetlen, hogy Anonymusnak a papi élettel kapcsolatos moralizáló megjegyzései is ezzel függenek össze.

A másik körülmény, amely a Gestát Veszprémhez kapcsolja, az, hogy Kézai Simon ismeri és idézi Anonymus művét. Többek között éppen azon a helyen írja ki, ahol P. magister Isidorust idézi. Kádárnak, a hunok bírójának feladatai közé tartozott, hogy „dissidentium lites sopiret”, tehát a pereskedők jogvitáit intézze el (SRH I. 147). Míg Anonymus pontosan idézi Isidorust, Kézai már megrövidíti Anonymust (Horváth János: ItK 1963. 454., Gerics József: Száz. 1978. 246-7). A Gesta használata nála egészen különös, ezt legfrappánsabban Györffy fogalmazta meg: „kicédulázta az Anonymus Gestájában található hun vonatkozású adatokat” (Györffy György: Krónikáink i. m. 138., vö. Szűcs Jenő: Száz. 1973. 633, 205. j). Anonymus és Kézai párhuzamos helyeit tekintve valóban az a benyomásunk, hogy Kézai műve írásakor nem magát a Gestát használja, hanem abból valamikor kiírt jegyzeteit. Hol készültek azonban e jegyzetek? Kézairól tudjuk, hogy 1272-ben Kun Erzsébet klerikusa, 1280-ban is környezetében lehet, 1283-ban viszont már királyi nótárius (Szűcs Jenő: Száz. 1973. 831). Mivel 1272-ban még nem magister, egyetemi tanulmányait a hetvenes években végezhette (uo. 832), Padovában vagy Bolognában, a velencei nyelvjárás ismerete miatt alighanem inkább az előbbi helyen (Eckhardt Sándor: Száz. 1928. 480., Szűcs Jenő: Száz. 1973. 831-2). Kézenfekvő azonban, hogy az alacsony származású, ignobilis Kézai, akár a királyné, akár a királynéi kancellár támogatta tanulmányait, azokat a „legolcsóbb” helyen, Magyarországon kezdhette - ha itthon volt ilyen lehetőség. A veszprémi „stúdiumra” vonatkozó egyenes adatok, a káptalan 16 jogi doktora, az ottani könyvtár gazdagsága világosan arra utal, hogy volt (vö. Marczali Henrik: in: A magyar nemzet története, szk. Szilágyi Sándor Bp. 1896. II. 631-2). A veszprémi káptalani iskolát Pál püspök fejleszthette főiskolává, jogi stúdiummá a XIII. század hatvanas éveinek végén, a hetvenes évek elejére. Többen kezdhettek itt tanulmányokat, nemcsak szerényebb sorsú egyháziak, hanem nemesi származásúak is. Csak találgatni lehetne, hogy valamelyikük is befejezte Veszprémben iskoláit (mint Urkundinus estében gondoltuk), Csák Péter 1276-os dúlása miatt ilyenek igen kevesen lehettek. Hogy Kézai itt kezdte felsőbb tanulmányait, azt abból sejthetjük, hogy Szűcs Jenő által rekonstruált nyugati útja szerint először Franciaországba indul, de Párizsba nem jut el, Chalon-sur-Saőne környékén Itália felé fordul, s így jut el Velence környékéig (Szűcs Jenő: Száz. 1973. 573 kk), vagyis Padovába. Szűcs ugyan ezt az útvonalat Kézadnak valami franciaországi követjárásával köti össze (1269-70 előtt!), az általa rekonstruált útvonal azonban éppen arról ad felvilágosítást, hogy hogyan jutott el Padovába (uo. 866-7). Veszprémben pedig egyfajta kultusza volt a párizsi egyetemnek, mint arra Kun László oklevelének az a kitétele utal, amely a veszprémi főiskolát a párizsihoz hasonlítja (prout Parisiis in Francia). Kézait éppen veszprémi élményanyaga késztethette arra, hogy megkísérelje felkeresni a párizsi egyetemet - ez azonban nem sikerült neki, ezért aztán Itália felé fordult, ahol magyar támogatókra találhatott.

Az elmondottak valószínűsíthetik, hogy Kézai valóban tanult Veszprémben, az

371