Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 4. szám - Vékony Gábor: Anonymus kora és korhűsége IV. (tanulmány)
kancellária, amelynek vezetője ekkor Pál veszprémi püspök volt. A „datum per manus” persze István alkancellártól származik (hiszen az adomány Pál püspök érdemeiért, Benedek öccsének szól), arra azonban aligha gondolhatunk, hogy a királynéi kancellárnak, Pál püspöknek ne lett volna köze a kiállításhoz. Lehetséges ugyan, hogy a Tbrdos nemzetség valóban szerepelt Turda néven, ennek azonban kevés a valószínűsége. Ha mégis így volt, akkor Anonymus Turda püspökéhez éppen ez a név lehetett a forrás. Valószínűbbnek látszik azonban annak feltevése, hogy a Tbrdos nemzetség Turda neve Pál püspök hatására került az oklevél szövegébe, akit eszerint már a hatvanas évek közepétől foglalkoztattak volna „őstörténeti” kérdések. Bármelyik lehetőséget vesszük is számba, a „de genere Turda” a Benedeknek szóló 1265-ös oklevélben azt a gyanúnkat erősíti, hogy Pál püspök lehetett a Gesta írója. Benedek comes birtokai azonban ennél többet is mondanak számunkra. Szilágyi L. utalt arra, hogy Komárom környéke is kiemelkedő szerepet játszik Anonymusnál (Szilágyi Loránd: MNy 43: 247-8), ez pedig Benedek birtoktestéhez közel eső terület. Ennél is továbbmehetünk azonban. Benedek comes birtokszomszédai kivétel nélkül szerepelnek Anonymus Gestájában, illetve a nyugati (és kései) eredetű Bajtótiak, valamint a szentkirályi keresztesek és a johanniták kivételével - ezeket mégsem lehetett a honfoglalás korába helyezni. Abirtoktól (Berény, Gyilok, Mogyorós, Munkád, Vicsep) délre a Szente-Mágócs nemzetség birtokolt Pélen (Karácsonyi János: A magyar nemzetségek i. m. III. 67-8., Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország i. m. II. 306). Anonymusnál Ond fia Ététől származik a „Calan et Colsoy” nemzetség (SRH I. 41), egyik a Bár-Kalán, másik a Szente-Mágócs nemzetséggel hozható kapcsolatba (Györffy György: Krónikáink i. m. 11., vö. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek i. m. III. 69), tehát a vérszerződés egyik vezérétől erednének. Aligha véletlen, s talán magyarázó is, hogy Anonymus miért kapcsolja össze a Bár-Kalán és a Szente-Mágócs nemzetséget. A Szente-Mágócsok mellett ugyanis Sápon (Ursáp) a Bár-Kalán nemzetség birtokol (Karácsonyi János: A magyar nemzetségek i. m. I. 140, Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország i. m. II. 228 - Béresé, 307-8), azaz közvetve déli szomszédai Benedek comesnek. Netán Anonymusnál éppen azért lesz a Bár-Kalán és a Szente-Mágócs nemzetség azonos eredetű, mert itt, Benedek comes szomszédságában, Pélen és Sápon egymás mellett laknak? Benedek comes birtokai szomszédságában találjuk a Zovárd nemet is: „A szomszédságukban (sál.: Benedekék) nyugatra a Zovárd-nem Vécs ágához tartozó Miklós folovászmester és fiai IV. Béla, illetve Kun László alatt jelentős uradalmat szereztek Lábatlan körül a Duna két partján” (Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország i. m. II. 214). Zuardnak (és Cadusának) ugyancsak kiemelkedő szerep jut a Gestában, sót Álmos, Árpád fiával s velük indul el „Scithiából” (SRH I. 41). Benedek távolabbi szomszédságában találjuk a Katapán-nemet (vö. Györffy György: i. m. 212, 30. j. és 215 térkép; Tanulmányok i. m. 32-33 között 2. mell), amelynek ugyancsak fontos szerep jut a Gestában (vö. Szilágyi Loránd: MNy 43: 247-8). Ugyancsak a távolabbi szomszédsághoz tartoznak a Szemere-nem birtokai (Györffy György: Krónikáink i. m. 32-3. között 2. mell), a Dunától északra. Anonymus pedig a Szemere-nemzetséget a honfoglaló vezér Hubától származtatja (SRH I. 41), sőt a Hubától származó Zemerát még „prudens”, okosnak is jelzi (SRH I. 75). E Szemerét azzal a semptei ispánnal szokás azonosítani, aki III. Béla egy 1177 körüli oklevelében szerepel (RegArp. 128. PRT I. 605), ezt viszont Karácsonyi a nemzetség névadójaként tartja számon (Karácsonyi János: A magyar nemzetségek i. m. III. 58), alighanem joggal (ami azt is jelenti, hogy Anonymus mintája a nemzetségnévre nem lehetett ez a személy). Az azonosítás egyébként is kétségeket ébreszthet akkor, amikor Szemere ispánt a XIII. század második felében is ismerünk (Karácsonyi János: i. h. 59). Nem gondolhatjuk véletlennek, hogy Pál veszprémi püspök testvérének, Benedeknek birtoktömbje szomszédságából a Gestában minden birtokos szerepel, kivéve a XIII. században beköltöző Bajótiakat. Különösen akkor nem, ha éppen egy Benedeknek 366
