Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 4. szám - Vékony Gábor: Anonymus kora és korhűsége IV. (tanulmány)
illetve 1255-ben (MStrig. I. 424, nr. 555; RegArp. 1063) szerepel, mert később nem találkozunk vele, Pál pedig pozsonyi prépostként 1256-ban tűnik föl. A későbbi pozsonyi prépost, veszprémi püspök tehát 1237 körül a királyi kápolna tagja lehetett, majd 1250 körűitől, már magisterként, esztergomi olvasókanonok, s innét került volna a pozsonyi prépostságba. Eszerint 1237-1250 között, bizonyára a negyvenes években végezte külföldi egyetemi tanulmányait, vagyis éppen a tatárjárás idején külföldön tartózkodott volna. Kérdés azonban, hogy a kiemelkedő pályát befutott klerikusnak lehet-e valami köze Anonymushoz? Adataink - ha hézagosán is - arra látszanak utalni, hogy igen. Már e század húszas éveinek végén rámutatott Pais D. arra, hogy Anonymus Gestájában Euse, Veluc és Vsubu feltűnően nagy szerepet kap (Pais Dezső: MNy 24: 92-5, 169-75), tetteiket nem kevesebb, mint hét fejezetben beszéli el a szerző (cc. 19-20, 48-52). Vsubu, Zolocu apja és Eusee, Vrcun apja foglalják el Veszprémet és Vasvárt (SRH I. 97-99). Másrészt Vsubuu és Velec Árpád Menumorouthoz küldött követei (SRH I. 59-61), ill. az ellene küldött sereg vezérei (SRH I. 103 kk). Mint Pais kimutatta, mindkét területen, ahol szerepelnek, Ősi helynevek találhatók. Aveszprémi püspökségnek 1009 óta birtoka volt a Fejér-megyei Ősi (Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza II. Bp. 1987. 399), nyilván ez adta az ötletet Anonymusnak a Veszprémet ostromló Eusee megalkotásához, s természetesen nem arról van szó, hogy elbeszélését hitelesnek kell elfogadnunk - mint Pais gondolja (Györffy György: Krónikáink i. m. 121). Mindenesetre a Gestában Usubu Veszprémet kapja birtokul (SRH I. 105). Azt a Veszprémet, amely egyetlen várként a Gestában, civitasként és castrumként is szerepel (SRH I. 97 kk). E vonatkozásban Veszprém egyedülálló Anonymusnál. A civitas és a castrum együttes előfordulása arra mutat, hogy jól ismerte e helységet régibb (XI-XII. századi) forrásból is, s a maga korában is, a XIII. században. E körülmény Anonymus közvetlen kapcsolatát sejteti Veszprémmel, ahogy az is, hogy Veszprémet (a veszprémi ispánságot) a Gestában kiemelkedő szerepben feltüntetett Usubunek juttatja. Meg kell jegyezzük,hogy 1269-ben (ill. 1266 után és 1272 előtt) a veszprémi ispán Pál püspök testvére Benedek volt (MStrig. 570, nr. 735). Anonymus ugyan Usubut Zolocu apjának mondja, azaz a Szalók nemzetséget származtatja tőle, amely Veszprém és Zala megyében is birtokos (Karácsonyi János: A magyar nemzetségek i. m. III. 45 kk). Hogy ennek van-e valami jelentősége, arra nehéz válaszolnunk. A pálos hagyomány Pál veszprémi püspököt „de genere comitum de Zéch” nevezi, tehát a Szécsi nemzetséghez tartozna (Fraknói Vilmos: i. h., Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém 1977. 299, 20. j), ezt a XIX. század eleji adatot azonban más forrásból megerősíteni nem tudjuk. Györffy Gy. azon az alapon, hogy az esztergomi káptalan egy 1266-os oklevele Pál püspök testvérét „Benedictus Comes de Arma” formában nevezi meg (ÁUO VIII, 155), a családot a Hontpázmány nembeli Armaiak közé sorolja (Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország i. m. I. 426, II. 214 stb.). Mivel azonban forrásunk Benedek armai ispánról (nem pedig Armai Benedek ispánról) szól, e Benedeknek az Armaiakhoz való tartozása meglehetősen kétséges (külön kérdés, hogy hogyan értelmezzük az ármai ispánságot). Sem Benedeknek, sem Pálnak, s leszármazottjaiknak nincs birtokuk Armán, Bars megyében, a család (illetve Benedek és leszármazottai) birtokai kivétel nélkül királyi, királynéi adományokból származnak Bajót és Tát környékén, amelyeket Benedek vásárlásokkal bővít (MStrig. I. 530, nr. 691; 570, nr. 735; AUO VIII, 155). A legtöbb tehát, amit tehetünk, annak kimondása, hogy Pál veszprémi püspök nemzetsége nem állapítható meg, illetve kérdéses. Ttermészetesen azt sem lehet bizonyítani, hogy a Szalók nemhez tartozott volna, azt azonban tudjuk, hogy Anonymus különböző nemzetségeket szokott összekeverni (Györffy György: Krónikáink i. m. 113 kk). Benedek birtokai egyébként külön figyelmet érdemelnek. Azért is, mert az első adománylevélben szerepel - mint láthattuk - a Tordos nemzetség neve helyett a „de genere Tarda” megnevezés (MStrig. 530, nr. 691). Az 1265-ös oklevelet a királynéi kancellária állította ki, az a királynéi 365
