Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 2. szám - Vékony Gábor: Anonymus kora és korhűsége II. (tanulmány)

nem erről van szó. Anonymust egyházellenesnek látni akkor, amikor Györy maga kétszer is részleteiben idézi a Gesta zárósorait, Thonuzoba és Urcun történetét, szinte hihetetlen. Csóka kapcsán még ennyit sem mondhatunk. Az egyházi központok közül csupán Veszprémet, Nyitrát (püspöki székhelyek), Óbudát (prépostság) és Pannonhalmát említi Anonymus. Ezek a helyek - természetesen nem mint egyházi központok - azonban benne voltak forrásában. I. Tóth Z. mutatott rá arra, hogy mivel a „vár” neve a korai Árpád-kori magyar latinságban mindig civitas, s csak a XII. század végétől castrum, Anonymusnál is ez a szó szerepel. „Mégis néhány esetben a Névtelen jegyző is civitast ír (Nyitra, Veszprém, Ecilburg, Alba Bulgarie). E jelenség ... arra vall, hogy a civitas-nak nevezett városok felől írott forrásokból szerzett értesüléseket, tehát ezek valami régebbi forrásból származnak.” (I. Tóth Z.: Száz. 1945-46. 40, 29. j). Hogy ez a forrás pontosan mi lehetett, azt nehéz megmondani, mert Veszprém castrumként szerepel Kézainál és a bővebb krónikaszövegekben is, Nyitra pedig csak Kézainál van meg, s ott sem várként, hanem csak „Nyitra vidékéről” esik szó (SRH I. 167) a honfoglaláskori részben. Az Ösgesta pedig itt nem lehet forrása azon oknál fogva, hogy szerepel Ecilburg is (civitas Etthile regis), ez pedig a XII. század vége előtt nem lehetséges (Györffy Gy.: Krónikáink i. m. 133-4).

Az egyházi központok közül Anonymus tehát tulajdonképpen csak Pannonhalmát említi, mégpedig mons Sancti Martini, Szent Márton hegye néven. Váczy P. e névalakból kronológiai következtetést kísérelt levonni, mivel Pannonhalmára ez a névalak csak csak 1216/17 és 1226 között szerepel (Váczy P.: Anonymus és kora, in: Középkori kútfőink i. m. 21-30). „Anonymus mindig tudatában van annak, hogy ő Árpád és a vezérek koráról ír, amikor keresztény intézmények még nem voltak ... ” (Györffy Gy.: Anonymus társadalmi szemlélete i. m. 77, 39. j). Természetesen Anonymus ismerte a pannonhalmi apátságot, s annak Szent Istvántól kezdve általánosan használt nevét, a „monasterium Sancti Martini” elnevezést, illetőleg annak változatait. Mivel azonban keresztény intézményről mégsem írhatott, a monasterium szó mons lett nála, nem szokatlan eljárás ez a szómagyarázatokat kedvelő szerzőnél, látni fogunk még hasonló példákat.

Mindenesetre Anonymus azért nem említ egyházi központokat, mert, mint Györffy rámutatott, a kereszténység felvétele előtti korról ír, amikor még ilyen egyházi központok nem lehettek. Olyan fokú tudatosság ez, amely nem hagy kétséget afelől, hogy a szerző miért nem szól I. Bélánál későbbi eseményekről, miért nem említ még véletlenül sem ezután következő királyokat. Csak azért, mert ö I. Béla Jegyzője”, illetve annak akarja feltüntetni magát!

Erre a tudatos eljárásra még egy adatot kell idéznünk. „Nehéz eldönteni, vajon meggondolás, tudatos elhatározás eredménye-e, hogy Anonymus elbeszéléséből kimaradtak a nyugatról bevándorolt előkelő lovagok leszármazottjai ... Egy historikus, aki ragaszkodik a történeti hűséghez, természetesen eleve nem szólhatott volna a nyugatiakról, mivel azok csak Géza fejedelem — I. István atyja - idejétől kezdve telepedtek meg Magyarországon. Kérdés azonban, hogy nem szándékosan zárta-e le tárgyalását Anonymus a X. század közepén, nem azért választotta-e műve tárgyául a honfoglalást, hogy korának idegen előkelőiről ne kelljen szólnia, a magyarok ősi foglaláson alapuló hatalmi igényeit pedig fokozottan hangsúlyozhassa?” (Mályusz E.: A Thuróczy-krónika i. m. 45). Mályusz kérdéseiben - ha nem is mindenben értünk vele egyet - benne rejlik a válasz is. Láthattuk azonban, hogy Anonymus ismerte Ákos mester jövevény-listáját, a X. századi bevándorlókat e minta alapján sorolja fel. Csakhogy a nyugati bevándorlók elhallgatása (semmi jel nem mutat arra, hogy ezekkel szemben Anonymus ellenséges lenne) megint csak tudatos eljárás: hiszen ezek a kereszténység kora előtt nem jelennek meg Magyarországon. Ennyi tudatosság láttán nyugodtan kimondhatjuk, hogy Anonymus a fejedelem-, illetve királylista I. Béla korában való lezárása ugyancsak tudatos, annak világos jelzése, hogy ő I. Béla jegyzője volt.

157