Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 2. szám - Vékony Gábor: Anonymus kora és korhűsége II. (tanulmány)

második felében váltja fel az újabb. A korábban elmondottakból annyi világos lehet mindenki számára, hogy a Gesta szerzője tudatosan ügyel „régiségére”, így természetesen Budavárának nevezi az akkor már Óbudát. Anonymusnak ezt a helyét egyébként több hiba is terheli. Buduuar megnevezést használ, ez egy mai Bodvárnak felelhetne meg, Györffy éppen ennek alapján mondja vagy próbálja bizonyítani, hogy archaizál (Györffy Gy.: Anonymus i. m. 31). Maga a szöveghely egyébként sajátosan összecseng IV. Béla tatárlevelével, amelyben még azt olvashatjuk, hogy a király ott fog várat építeni (RegArp. 287., Pais D.: MNy 50: 507)! Nem hihetjük, hogy e hely, s e névhasználat az „archaizáló” Anonymusnál kronológiai értékű lenne, ill. ha az, akkor a XIII. század közepét követő időszakra lehet jellemző.

Mátyás FI. Kézaival összevetve Anonymus szövegét, kronológiai értékűnek tartja, hogy a capitaneus szót Anonymus nem ismeri, a baro-t pedig nem használja, ugyanakkor mindkettő megvan Kézainál (M. Florianus: Fontes domestici i. m. 286, vö. AkadErt. 1878. 137). A baro szó kapcsán ugyanerre figyelmeztet Horváth J. is (in: Középkori kútfőink i. m. 99). Magyarországon a baro nevet először, 1203-ban idegenekre használták (Székely Gy.: Vasi Szemle 1970. 109), királyi oklevélben első ízben 1217-ben jelenik meg, mint a főurak megnevezése (RegArp. 317, MStrig. I. nr. 223, 217). Érdekes viszont, hogy az Aranybulla két kiadása közül csak a másodikban, 1231-ben tűnik föl (Marczali H.: A magyar történet kútfőinek kézikönyve, i. m. 139., sajátos Marczali megjegyzése, aki szerint e szó törvényben először 1267-ben szerepelne: uo. 168,1. j). IV. Béla IV. Ince pápához írott „tatár-levele” viszont principes megjelöléssel illeti a fourakat (Marczali H.: i. h. 162), ami jelezheti számunkra, hogy a baro szó használata a XIII. század közepe táján még korántsem volt általános. Valóban, Ákos mester is „elhallgatta a báró nevet, mintha a világon sem volna”, s ugyanúgy a „nobilis” jelzőt használjaj mint Anonymus (Mályusz E.: Az. V. István-kori gesta, i. m. 56). Ha Mályusz szerint Ákos mester felfogása 1272-ben fiatalabb éveinek visszatükröződése (első említése 1240 körűiről származik, Mályusz E.: i. m. 12), akkor ugyanez elvárható az „archaizáló” Anonymustól is, függetlenül attól, hogy okai ugyanazok vagy pedig mások voltak, mint Ákos mesteré.

Más a helyzet a capitaneus szóval. Ezt Ákos mester és Kézai használja először a korábbi krónikák „dux”, ill. „princeps” kifejezése helyén, ilyen értelemben, „hadvezér” jelentésben a szó 1270 körül jelenik meg (Mályusz E.: Johannes de Thurocz II. Commentarii 1. 152). E szónak viszont meglehetősen egyértelmű itáliai vonatkozásai vannak, mint arra elsőként Gerics J. rámutatott (Gerics J.: AnnUnivScBud. Sect. Hist.

l. 1957. 131, 14. j, vö. Kristó Gy.: ItK 1972. 10), míg Szűcs J. arra figyelmeztetett, hogy a capitanei a nápolyi királyságban a katonai csapatvezetők rangja (Száz. 1973. 858). Éppenséggel nem véletlen, hogy e szó a Nápolyban követként megfordult Ákos mesternél és Kéczai Simonnál jelenik meg (vö. Mályusz E.: Az V. István-k'ori gesta i.

m. 26 kk., Szűcs J.: i. m. 829 kk), s Ákos mesternél még a „dux” szóval értelmezve találjuk („capitaneis sive ducibus” SRH I. 113, vö. Kézai: „capitaneis seu ducibus” SRH I. 172), hogy aztán Kézai hun-történetében már csak a „capitanei” szerepeljenek. Mint ahogy az sem véletlen, hogy Anonymus az Ákos mestertől átvett helyen éppen a „capitaneis sive ducibus” kifejezést hagyja el és helyettesíti az általánosabb „milites” szóval, ezzel természetesen az ugyancsak elhagyott „conmunitas”, „község” kifejezést is értelmezve. Anonymus tehát használhatta volna a „capitaneus” szót, de nem használta, mert egyrészt kirítt volna művének „archaikus” összképéből, másrészt nyilván tisztában volt a szó modernségével, ahogy a „modern” kifejezésektől való tudatos elzárkózás egyébként is megfigyelhető nála.

Mátyás Flórián egyéb, IV. Béla kora ellen szóló érvei nem meghatározó jelentőségűek. Mert ugyan milyen fontossága van annak, hogy Anonymus többször említi a Sajó folyót, de a muhi csatáról nem tesz említést; Csanád várát most (nunc) is létezőnek írja, pedig tudjuk, hogy a tatárok elpusztították, amikor Anonymus egyáltalán nem említi a tatárjárást (Florianus, M: Fontes domestici \V\. 277). Itt

146