Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 11. szám - Berenik Anna: A félremagyarázott Anonymus II. (tanulmány)
MK. 1067 körül Aba nembeli Péter ispán megalapítja a százdi monostort. A véletlenek összejátszása vagy a rejtély kulcsa, hogy 1. húsz évvel Aba Sámuel és rövidesen I. Béla király halála után elkészül az első Gesta ismeretlen szerzőtől, 2. ugyanez időben találkozunk egy Aba nembeli Péterrel, akinek jövedelme megengedi, hogy monostort alapítson, 3. egyidejűleg eddigi fejtegetésünk alapján van egy arisztokrata származású, magát P. magistemek nevező ismeretlenünk, aki Salamon király uralkodása alatt megíija az általunk ismert Gesta Hungarorumot, 4. melyben Aba Sámuel nevét pozitívan őrizte meg, s 5. akiről a kutatás azt tartja, hogy különösen kiismeri magát az Abák szállásterületén. Két Gesta és két gestaíró egyidőben? Lehetséges lenne, hogy az 1067 körüli ismeretlen szerző és az általunk ismert és másolatban fennmaradt Gesta Hungarorum írója ugyanaz a személy, és az adatok egyeztetése alapján az Anonymusnak nevezett P. magister Aba nembeli Péter volt? Legalább annyira lehetséges, mint minden eddigi jelölt, válaszolhatjuk. Aba nembeli Péter = Petrus de genere Aba. A név családi összefüggésre mutat Aba Sámuel királlyal, aki két ősapát, a honfoglaló kun vezéreket, Ed és Edument vall magáénak a Gesta szerint, s ami csak úgy lehetséges, hogy ezek ismeretlen nevű fia-lánya házasodott két vagyont egyesítve. A „de genere” azaz „nembeli” megjelölésre hiába keresek magyarázatot az Értelmező- és a Történeti szótárban, a válasz homályos. Kristót is foglalkoztatja a kérdés Néhány megjegyzés a magyar nemzetségekről című tanulmányában. „A de genere kifejezéssel ellátott egyének legfontosabb ismérvét abban látjuk, hogy valamennyien - eredetüktől függetlenül — az uralkodó osztály tagjai, a genusok tehát úri (nemesi) nemzetségek”. A Gesta Hungarorumban a többször előforduló de genere hivatkozás, - mint Álmos apja Ugek, aki Magog királytól, vagy Árpád, aki a hun Attilától származott — mindig késő utódot jelent, míg a honfoglaló vezéreknél mindig adva van az apa-fiú kapcsolat. Ezek későbbi leszármazottai kortársai Aba nembeli Péternek. Petrus de genere Abá-nak a Zazty/százdi monostort alapító levele 13. századi átírásban maradt ránk. Györffy azon állítása Magyarország Történetében, hogy Aba nembeli Péter, a százdi monostor alapítója Aba Sámuel három fia közül az egyik volt, kétes, mert 1. ez az alapítólevélből nem tűnik ki, 2. a vérbeli utód megnevezése „Aba fia”, vagy „Sámuel fia Péter” lett volna. Mivel a gener szó elsődleges jelentése vő, (Schwiegersohn), vagy a leányunoka férje, arra is gyanakodhatunk, hogy Sámuel vagy fiai fiúutódok nélkül haltak el s ezért a királyi Aba név továbbvitele leányágon, a vön keresztül történt és Péter magister Sámuel fiúsított leányán vagy unokáján át lett Aba nembeli. Ebből arra következtethetünk, hogy egy másik arisztokrata családból származott, ahol az elsőszülött fiú vitte tovább a nevet, míg a másodszülöttet, Pétert tudományos pályára adták, s aki házasságával felesége nevét felvéve elveszítette eredeti nevét. Házasságkötése Bizáncból való visszatérése utánra tehető, mert a monostoralapítás idején volt már egy leánya. (Ez időben 30—40 éves.) Lehet véletlen, s talán nem az, hogy a Gestában a legtöbbet említett családi név a Boyta-Voyta. PARASZTOK - REGÖSÖK Maradjunk az arisztokráciánál, s vizsgáljuk a Gesta Hungarorumhoz írott levél leggyakrabban idézett és elemzett mondatát, melynek alapján az Anonymus-ellenes kutatók a szerzőt a parasztokat és regösöket lenéző gőgös foúrként ábrázolják. Györffy szerint: „Amilyen megbecsüléssel volt az antik s nyugati historioraphusok iránt, olyan lenézéssel nyilatkozott a parasztok hamis meséiről és a regösök csacska énekeiről, 1041
