Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 11. szám - Berenik Anna: A félremagyarázott Anonymus II. (tanulmány)

Tunc dux Arpad in silua Matra dedit terram magnam Edunec et Edu- menec, ubi postea Pota nepos eorum castrum construxit, ex quorum etiam progenie longo / post tempore / rex Samuel descendit, / qui pro sua pietate Oba uocabatur. Akkor Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edöménnek a Mátra-erdőben, ahol unokájuk Pata, később várt épített. Az ő sarjadékukból származott hosszú idő múltán Sámuel, akit kegyességéért Abának hívtak (Pais fordítása). Pais jegyzete (32): „Aba Sámuel. E királyunk Oba: Aba neve az „apa” értelmű török aba tiszteleti jelzőből származik. A névnek viselője kegyességéből való származtatása csupán Anonymus szófejtése. A Sámuel nevet a király pénzein kívül csak Anonymus tartotta fenn.” Meglátásom szerint a mondat itt is többféleképpen lenne alakítható, attól függően hova helyezzük az értelmi elválasztásokat, s a descendit állítmányban nem csak a származás, hanem a fentről való lebukás is fordítható lenne; de elsősorban nem értek egyet Pais nézetével a kegyesség szót illetően (pietas = kötelességtudat, hála, hűség, hazaszeretet, hazafias érzület, igazságosság, szelídség, szíyjóság, kegyelmesség stb.). Melyik jelző illett legjobban Sámuelre, amiért az Oba/Aba/apa (Ópa?) megnevezést kapta a magyarságtól? Legvalószínűbb indok a hazafias érzület, a régi hagyományok iránti kegyelet volt. A „kegyesség" szó nem Anonymus, hanem a fordító szófejtése. S ha a király pénzei a Sámuel nevet őrizték meg, úgy egyértelmű tárgyi bizonyíték áll előttünk, hogy ez volt a király valódi neve, s az Aba csupán ragadványnév, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy ő volt az első Aba, és Abák csak a következő gene­rációtól léteztek. Aba Sámuellel kapcsolatban még egy rövid kivonat a Gellért Legendából: „Mivel pedig a királynak szabad tudományokban jártas barátai megkövültén csodálkoztak ezen, a püspököt (Gellért) a király mérgétől és haragjától meg akarva óvni, intettek a tolmácsnak, hogy hallgasson. A tolmács félelmében engedett is nekik. De az igaz pásztor a szófogadatlan tolmácsot sürgetni, dorgálni kezdte... Éppen a keresztény legendában találjuk a bizonyítékot, hogy az ország nagyjai által megválasztott, de a későbbi történelemírásban vad pogánynak feltüntetett királyt tudományokban jártas barátai, köztük püspökök vették körül, akik nem lehettek németek vagy olaszok. Tehát volt az országnak képzett magyar értelmisége is, akiknek bizánci iskolázottsága nem zárható ki. A fentebb elemzett pásztor szó püspök jelen­tésére pedig nemcsak a görög, hanem a 12. századi magyarországi irodalomból is kapunk utalást. Moravcsik Gyula szerint: „A bizánci befolyás Magyarországon sokkal erősebb volt, mint azt a korábbi történetírás elismerte, megengedte. A korábbi kutatók nagy része azon fáradozott, hogy a bizánci befolyást bagatellizálja vagy egészen el­hallgassa”. Másként, a 11. század történelmének reális értékelését a Bizánc eleste után Európában egyeduralkodóvá vált római vallási nagyhatalom képviselői mosták ki évszázadokon át agyunkból, a német politikai befolyás ellenzékének barbár pogá­ny okká való kárhoztatásával. ABA NEMBELI PÉTER Térjünk vissza a Gesta írójához, akiről azt tartja a kutatás, hogy az Abákkal vala­milyen kapcsolata volt. I. Béla király ezernapos uralma után (1063-ban) fiai elme­nekülnek a német IV. Henrikkel Fehérvárra bevonuló Salamon elől, majd lengyel katonai segítséggel térnek vissza, de 1064. január 20-án Salamon király és Géza herceg a főpapok közvetítésével Győrött kibékül. A dicsőséges és jóemlékű Béla király egykori jegyzőjét nem kereshetjük máshol, mint a hercegek kíséretében, azok híveként. A következő évek történetében két rendkívüli adatra bukkanunk: MOK: 1066-1067 körül elkészül az első gesztaszerkesztés. (Ismeretlen ma­gyar szerző összefoglalja a magyarság eddigi történelmét.) 1040

Next

/
Thumbnails
Contents