Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 11. szám - Berenik Anna: A félremagyarázott Anonymus II. (tanulmány)
mondja Ostrogorski Bizánc című munkájában. Ez időben görög-magyar kapcsolatokat bizonyít, hogy Monomachos DL Konstantin (1041-54) bizánci császár koronát küldött Magyarországra, s alig kétséges, hogy ezt az ellenzéki Aba Sámuel király kapta. A főiskola alapítása még azt az időmeghatározást adja, hogy ide Péter nem kerülhetett 15 éves kor előtt, ezért születési évét 1030 körűire is tehetjük, de nem zárhatunk ki valamivel korábbi időpontot sem, mert kiképzési lehetőség már előzőleg is fennállt Gerhard Herrn: Strahlend im Purpur und Gold című könyvében a korra vonatkozóan a következőket mondja: „Bizánc ... gazdagságával, befolyásával és kulturális fényével toronymagasságban emelkedett a többi fölé, és még all. században is Európa legcivilizáltabb állama volt. ... A műveltség/kiképzés rendkívül magas nívón állott ... Aki továbbtanulni akart, 16-20 éves korig egyetemet végezhetett, ahol retorikát, zenét, geometriát, astronómiát és teológiát, de főként filozófiát tanulhatott. ... Az írók büszkesége volt, hogy mentül több Homer- és Bibliaidézetet helyezzenek szövegeikbe. ... Ennek a fáradozásnak az eredménye egy művészi/mesterkélt irodalom volt, szakértőtől szakértőhöz, ínyenctől ínyencnek. Aki a szövegben egy vonatkozást vagy idézetet felismert, örült a saját jártasságának és legnagyobb élvezetét találta benne.” Európa kulturális központja nem a Nyugaton, hanem Bizáncban volt, s az utolsó mondatok hívták fel figyelmemet már évekkel ezelőtt a Gesta Hungarorum szövegében lévő többértelműségekre, a szójátékokra, mint ezzel a rómaiak pásztorainál már találkoztunk és a bibliai idézetek aktualitására, mint erről még szó lesz. Maradjunk ezen az úton, feltételezve, hogy Péter Bizáncból tért haza mint ma- gister, I. András (1046-60) uralkodási idején (legkorábban 1049-ben, de valószínűbb, hogy később), s már otthon is volt, mikor a király és öccse Béla között Salamon megkoronázása (1057) miatt az ellentétek kezdődtek. Majd I. Béla király (1060-63) jegyzője lett, amely hivatal betöltéséhez képzettsége mellett csak azáltal juthatott, hogy nem András és fia Salamon hívei közé tartozott. További életébe belefér Salamon (1063-74), I. Géza (1074—77) és I. László (1077— 96) uralkodási ideje is és nem zárható ki, hogy megérte Könyves Kálmán (1096-1116) trónra lépését, mert a század végén nem volt több, mint 60-70 esztendős. Koronatanúja volt a 11. századnak. A tudományokban jártas barát, kinek nevét P. magister N-nel jelöli, a vir megszólítás alapján az államügyekben szerepet játszó, magas rangú személy. Az N. betű a nomen/nomine = név szó rövidítésére már a korban használatban volt. VII. Cons- tantinos Porphyrogenetos Ceremóniakönyvében számos helyen találkozunk vele (ho deina ... a 38-39 fejezet latin fordításában példa: N. Imperator Romanorum; N. fel- icissima Augusta etc. és a mindenkori császár és császárné nevével volt behelyettesítendő). De figyelemre méltó, ha nincs is bizonyító ereje - mert más N. kezdőbetűjű főúr is létezhetett -, hogy éppen Salamon bukása után, I. Gézr trónra léptével (1074) a Kronológia szerint az új esztergomi érseket Nehemiás-nak hívják. (A Képes Krónika (130) viszont Géza király idején Desiderius nevű érseket említ.) - Az N. rövidítés lehet elképzelt személy is, mert a Nehemiás név a nemo homo = nem ember szavakból tevődik össze. Fennáll még a lehetőség, hogy a másolásnál történt a név lerövidítése. Hogy P. magister Nehemiás érsekhez intézte a megszólítást, vagy a levél csupán irodalmi forma volt, nehéz lesz abszolút biztonsággal eldönteni. AZ ABÁK Hóman Bálintnál találom a megfigyelést, hogy a Gesta írója különösen kiismeri magát az Abák területén s ezt a nézetet Györffy és Kristó is átveszik, csupán a birtokmeghatározásban van némi különbség (Borsod és Eger környéke). Kik voltak az Abák? A legelső feljegyzést éppen P. magistemél találjuk, huszon- egynehány évvel Sámuel király meggyilkolása után a Gesta Hungarorumban (32): 1039
