Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 11. szám - Berenik Anna: A félremagyarázott Anonymus II. (tanulmány)

be y-t all. századdal, s ennek alapján keressük z-t, azaz a Gesta íróját. Elméletileg a helyes kormeghatározás magával hozná a személy meghatározhatóságát, s a két együttes eredmény a hitelesség megoldását.

P. MAGISTER ÉS BARÁTJA A 11. SZÁZADBAN

Ha Anonymus I. Béla király jegyzője volt és művét az utód király Salamon, esetleg I. Géza idején írta, találunk-e vadakit a században, add megfelelne a gestaírótól megkívánt kritériumoknak? A baráthoz intézett levél - tudatosain kerülöm el a Prológus szót - további mondataiból világosan kitűnik, hogy a cél a magyar királyok és nemesek eredettörténetének megírása volt.

Kristó Gyula: Szempontok Anonymus gestájának megítéléshez című tanul- mányábeui ezzel kapcsolatbein a következőket mondja: „Ha nem is tudjuk meghatározni, hogy személy szerint ki volt Anonymus, s meg kell elégednünk továbbra is az Anonymus névvel (s egyáltalán a geszta helyes megítélését biztosító alapkérdések sorábein sem tudunk helyet szorítani a „Ki volt Anonymus?” kétségtelen izgató, de megnyugtatóan különböző, itt nem részletezhető okok folytán szinte megoldhatatlan kérdésének), annyi valószínűnek látszik: A névtelen jegyzőt származásából adódó társadalmi állása bírta rá a történetiség elvének fokozott érvényesítésére. "

Nem tudom, hogy a „kétségtelenül izgató, szinte megoldhatatlan kérdés” a közös nevező hiánya ellenére miért hat megnyugtatóan a kutatókra, de ma már általánosan elfogadott álláspontnak tekinthető, hogy Anonymus, azaz P. magister és barátja N. a honfoglalók leszármazottai voltak és családjuk története is benne van a Gestában. Kíséreljük meg a két ismeretlen személy alakjának kibontását a 11. században. Magyarország Kronológiájában 1060 őszére vonatkoztatva a következő adatot találjuk: „I. András és Béla herceg, a két testvér serege a Tisza vidékén összecsap. Béla herceg győzelmet arat és a mosoni kapuig üldözi a király zömében német seregét... Özvegye és fia, Salamon IV. Henrik német császárhoz menekül.”

Az események a következő meggondolásokra adnak lehetőséget: 1. Ha András király serege zömében német volt, úgy Béla herceg magyarokra támaszkodott, akikből az új királyi tanácsot választotta. 2. A király ezemapos uralma után jegyzője a hercegekkel együtt elmenekült és nem várta be Fehérvárott a német császárral és hadaival visszatérő Salamont. 3. Ennek következtében kiesett az új királyi tanácsból (3. esküpont!). 4. Bár a gyermek király és a hercegek kibékülve (1064) közösen uralkodtak, Béla király volt jegyzőjét nem kereshetjük máshol, mint annak fiainak híveként, és 5. a nándorfehérvári viszály után (1070) Salamon ellenzékeként.

P. magister lehetséges életrajza: Ha 1060-ban I. Béla király jegyzője lett, úgy tanulmányai elvégzése után legalább húszéves kellett, hogy legyen. Eszerint legkésőbbi születési éve 1040, az időpont pár évvel korábbra téve, István király (1001-38) utolsó éveibe vezet bennünket. Kora gyermekkorába belefér az idős király elleni merénylet, Vazul megvakítása, Szár László fiainak menekülése és Péter király első uralkodási ideje (1038—41).

Aba Sámuel (1041—44) és Péter másodszori uralma idején (1044—1046), mikor tíz-egynehány éves, esetleg valamivel több, apja, aki kétségtelenül a vezető réteghez tartozott, tanulni küldi egy főiskolára. A következtetés odavezet, hogy P-nek, a későbbi királyi jegyzőnek családja a németekre támaszkodó István, Péter és András királyok ellenzékéhez tartozott, akik fiaikat semmi esetre sem küldték nyugatra tanulni. Tanulmányainak színhelye csaknem kizárólagosan a Boszporus partján, Konstantinápolyban lehetett, ahol saját elbeszélése szerint előnyben részesítette az irodalmat és a görög történelmet. 1045-ben itt alapította Psellos a kor leghíresebb filozófiai és jogi egyetemét, „amely a görög műveltség és római jogtudományok ápolása mellett egy fontos, praktikus követelményt is szolgált, leendő bírák és állami tisztviselők kiképzését”,

1038