Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 11. szám - Pusztay János: A finnugor népek nemzeti ébredésének dokumentumai (I. A marik) (tanulmány)
PUSZTAY JÁNOS A finnugor népek nemzeti ébredésének dokumentumai 1. A MARIK 1. Az utóbbi években a Szovjetunióban csakúgy, mint Kelet-Közép-Európa államaiban jelentős változások mentek végbe, ill. vannak folyamatban. A volt „szocialista” országok megindultak a demokratizálódás útján. A soknemzetiségű Szovjetunióban a változások elsősorban a különböző népek ébredésében, a nemzeti öntudat éledésében, megerősödésében figyelhetők meg. A kis népek esetében szinte „reformkorról” beszélhetünk. Az ébredés nemcsak a nagyobb lélekszámú népeket jellemzi, tehát azokat, amelyek a Szovjetunión belül tagköztársaságokat alkotnak, hanem az - eddig - autonóm köztársaságokban élő ún. kis népeket is. Az öntudatra ébredés kiváltotta a függetlenségi, önállósodási törekvéseket. Szinte valamennyi köztársaság bejelentette önállósulási szándékát, leghatározottabban s a megvalósítás útján a legmesszebbre menve a három balti köztársaság, köztük a nyelvrokon észtek. A balti köztársaságok függetlenségét immár számos ország, köztük Magyarország is elismerte. De az Orosz Föderációba ékelt területek, autonóm köztársaságok, nemzetiségi körzetek közül is sok jelentette be gazdasági, politikai önállósulási szándékát. Elég csak a tatárok, a baskírok, a jakutok, a Csukcs autonóm terület függetlenségi nyilatkozataira gondolni. Az ébredés egyúttal a nemzeti nyelv, a nemzeti kultúra és a hagyományok ápolása felé fordította a figyelmet. A szovjetizálás, a népek, nemzetek gleichschaltolása már eddig is nagy, de még talán nem helyrehozhatatlan károkat okozott. A különböző népek frissen alakuló társaságai, szervezetei, amelyek a nemzeti nyelv és kultúra újjáélesztését, a hagyományok őrzését tűzték ki célul, még visszafordíthatják a káros folyamatokat. Az elméletben (s az alkotmányban) biztosított jogoknak most fokozottan kívánnak érvényt szerezni. Ennek megfelelően egyre-másra születnek a nyelvi törvények, a nemzeti kultúra és az anyanyelv védelmére megalapított társaságok céljaik ismertetésére és megvalósítására újságokat adnak ki, s fokozott figyelmet fordítanak az ökológiai kérdésekre. A közeljövőben e kérdéseknek sorozatot szentelünk. A bő választékból a Szovjetunióban élő nyelvrokonaink ilyen jellegű törekvéseit mutatjuk be. Az első összeállítás a marikkal foglalkozik. 2 2. NÉHÁNY ÁLTALÁNOS ADAT A marik (külső és régebben általánosan használt nevükön cseremiszek) a finnugor nyelvcsalád ún. finn-volgai ágához tartoznak. Lélekszámúk közel 600 ezer. Ebből a Mari (A)SZSZK-ban él mintegy a fele, a többiek a Kirovi területen, ill. Baskíriában. Nyelvileg két alapvető csoportra oszlanak, a nyugatira (ezen belül az ún. hegyi-mari nyelvjárás önálló irodalmi nyelv, s a később ismertetendő dokumentumok alapján a 1026
