Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 11. szám - Kocsis István: Báthory István (tévéjáték két részben)

POSSEVINO De nagyon megnőtt a felséged önbizalma! BÁTHORY Ha megnőtt, akkor azért nőtt meg, mert Isten értésemre adta, hogy a török birodalom erejét nem országok szövetsége, hanem egyetlen ország fogja megtörni. Ez az ország még nem létezik, de ha Isten nem változtatja meg akara­tát, akkor Báthory István lesz az, aki megalapítja. POSSEVINO (Továbbra is ellensége­sen.) Mint Isten engedelmes eszkö­ze, természetesen. BÁTHORY Mint Isten engedelmes eszköze. Számíthatnék-e sikerre másképpen? POSSEVINO (Gyűlölettel.) És levon­hatom azt a következtetést is, hogy az én fáradozásom a békekötésért teljesen felesleges volt? BÁTHORY Miért lett volna feles­leges? Béke van. Az én megkoroná­zásom orosz nagyfejedelemmé és magyar királlyá békében fog meg­történni. POSSEVINO Figyelmeztetem felsé­gedet arra, hogy Őszentsége és a generális atya tervében nem egy hatalmas Báthory-birodalom szere­pel, hanem keresztény államok szö­vetsége! BÁTHORY Bízom abban, hogy ők megértik, hogy a török birodalom erejét csak az a hatalmas biroda­lom törheti meg, amelyet én fogok megteremteni - Isten eszközeként, Isten akaratából. Eminenciádat is megkérném, hogy erről győzze meg őket. POSSEVINO Nem lenne helyesebb, ha türelmesen megvárná felséged, hogy Isten sugalmazza ez új tervet egyházunk vezetőinek?! BÁTHORY Biztos vagyok abban, hogy Isten ugyanazt sugalmazza nekik, amit nekem. POSSEVINO Feltéve, ha ők is oly mélységekig jutnak Szent Ignác lelkigyakorlataiban, mint felséged. BÁTHORY (Megütközéssel nézi Pos- sevinót.) Utolsó mondatát képtelen vagyok felfogni, kedves Possevino. POSSEVINO (Zavarba jön.) Bocsás­son meg felséged. Nem sértésnek szántam. Minden bizonnyal az irigység beszélt belőlem. Úgy lát­szik, egy papnak nehéz elviselnie, ha egy világi férfiú lelkigyakorla­tokban is megelőzi. Méltatlanul viselkedtem, vezekelni fogok... Én is csak most kezdem felfogni szava­im értelmét. Nem érdemiem meg, hogy megbocsásson nekem felsé­ged. BÁTHORY Nem haragszom, Antoni­us atya. Meglepődni meglepődtem, persze... Hát ez sose jutott volna eszembe, hogy egy főpap éppen a lelkigyakorlatokért tehessen ne­kem szemrehányást. POSSEVINO Azt hiszem soha éle­temben nem viselkedtem méltány- talanabbul és oktalanabbul. BÁTHORY Azt hiszem, azt hagyta figyelmen kívül, hogy minél na­gyobb felelősséget vállal az ember­fia, annál nagyobb szüksége van a lelkigyakorlatokra. Éppen a legne­hezebbekre, a Szent Ignácéira, hisz azok növelik ezerszeresére lelké­nek erejét. Aki legfelelősebb, annak kell a legtöbb időt eltöltenie Szent Ignác lelkigyakorlataiban. POSSEVINO (Hosszú ideig hallgat, majd nyugodtan.) Engedélyezze felséged, hogy visszavonulhassak vezekelni valamelyik lengyel kolos­torba. BÁTHORY Ha mindenáron vezekel­ni akar, Antonius atya, akkor ve­zetésképpen járja be országaimat, a lengyel királyságot, a litván nagyhercegséget, Erdélyt, majd 946

Next

/
Thumbnails
Contents